Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
I. fejezet. Az államigazgatás intézkedései a folyók jobb hajózhatóságáért és a vízszabályozásért
I. FEJEZET AZ ÁLLAMIGAZGATÁS INTÉZKEDÉSEI A FOLYÓK JOBB HAJÓZHATÓSÁGÁÉRT ÉS A VÍZSZABÁLYOZÁSÉRT 1. A VÍZSZABÁLYOZÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYEK ÉS NORMATÍV OKMÁNYOK RÖVID ÁTTEKINTÉSE A vizekről szóló és a XVI. század végétől meghozott osztrák és magyar törvények és előírások sajátságos módon tükrözik a Közép-Duna-medence vízrendszerének helyzetét és problémáit. Itt annak tudatában mutatjuk be őket, hogy ezek a tényleges helyzet és fejlődés jogi megnyilvánulásai. A törvényes intézkedések nem nyújthatnak teljes és pontos képet az embereknek a vízzel és a víz célszerű kihasználásáért folytatott harcáról. Habár hiányosak ezek az adatok, mégis gazdagítják ismereteinket a Közép-Duna-medence vízgazdaságáról. Segítségünkre lesznek, hogy pontosabban meghatározzuk a Duna—Tisza-csator- na történelmi szerepét és jelentőségét az építését megelőző és követő hidrotechnikai munkálatok összességében. A magyar országgyűlés aránylag korán felvetette a vízgazdálkodás kérdését, bár Olaszországhoz, Hollandiához és Francia- országhoz képest jóval megkésve. A vízszabályzásról és a folyamok hajózhatóságáról a XVI. században születik meg az első magyar törvény. A vizekről szóló első törvényerejű okmány 1569- ből származik. Az országgyűlési határozatok 21. szakasza a folyók medrének tisztítására, valamint a hajózást gátló akadályok eltávolítására vonatkozik.1 A magyar országgyűlés foglalkozott a folyami töltések kérdésével is, az árvizek megelőzése végett. A XVIII. században egy sor törvényerejű határozatot hoztak töltésépítésre a Tisza, Dráva, Mura, Vág és Duna egyes szakaszain. Az első határozat a Tiszára vonatkozott, s az 1613-as magyar országgyűlés hatá1. Adatok a Duna—Tisza-csatorna kérdéséhez, Budapest, 1905, 2. o. Ez a könyv a régóta javasolt, de meg nem épített Budapest—Szolnok-csator- na kérdésével foglalkozik. 51
