Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
Bevezető. A Habsburg-birodalom a XVIII. század második felében
kozott a kereskedelem és kisipar fejletlensége miatt.23 Ezek szerint a város és falu közötti társadalmi munkamegosztás nem fejeződött be, a forgalom folyamata sem volt a társadalmi munkamegosztás külön formája és a kereskedelmi tőke is fejletlen volt. Magyarország tehát szinte kizárólag mezőgazdasági jellegű. Ez természetesen lassította az ország gazdasági és társadalmi fejlődését, mert éppen az önállósult kereskedelmi tőke és fejlődése egy meghatározott fokig hatott legerőteljesebben a régi viszonyok megváltoztatására, a hűbéres társadalom felbomlására, a kapitalista termelési mód megalapozására, vagyis a piacra való termelésre, nem pedig csupán a termelő személyes szükségleteinek kielégítésére.24 A jozefinizmus ugyanabban az évben jutott válságba, amikor a hűbéri abszolút monarchia Franciaországban elbukott. A következő év elején, 1790-ben a magyar nemesség lázadásával szembekerülve II. József a halálos ágyán visszavonta a hat évvel korábban hozott radikális rendeletéit. Bebizonyosodott, hogy túlbecsülte erejét és a lehetőségeket, hogy a hűbéri partiku- Iarizáció szívós elemeitől terhes soknemzetiségű Habsburg-biro- dalomból központosított abszolút monarchiát teremtsen. József halála után azonban a történelem kerekét már nem lehetett a trónra lépését megelőző időkre visszafordítani. Rendeletéi közül három jogerős maradt: a jobbágyrendelet, a türelmi rendelet a vallások egyenjogúságáról, valamint a katolikus egyház befolyásának csökkentése az állami és társadalmi ügyekben. Tartós hagyatékként megőrződött a társadalmi, gazdasági és politikai fejlődésnek az alapja is ami az abszolút monarchia felemelkedése és megszilárdítása korában a gazdasági struktúra átalakításában elért. Ezek a változások visszafordíthatatlannak bizonyultak és minden politikai forrongásoknak ellenálltak. Az események is bebizonyították, hogy az osztályfelépítés és a társadalom hatalmi erői szerint hűbéri abszolút monarchia tényleg a kapitalista fejlődést jelentette a hűbéri társadalom ölében, és hogy a kapitalista termelési formák — igaz, egyenlőtlenül meghonosodva a Habsburg-birodalom egyes részeiben — előretörtek és a történelmi folyamat elemi erejével hódítottak teret.25 Kitűnt, hogy a fokozatos, de folyamatos változásokat 23. Benda Kálmán, L'Ere du Josephisme en Hongrie, Annales Historiques de la Révolution frangaise, Nr 212, 207—209. o., Párizs, 1973. — Grün- wald Béla, A régi Magyarország 1711—1825, Budapest, 1910. 24. Marx, A tőke, III. kötet, III. könyv, 305—319. o., XX. fejezet, Adalékok a kereskedőtőke történetéhez, Budapest 1978. 25. Marx, A tőke, I. kötet, I. könyv, 5—19. o. Előszó az első kiadáshoz és Utószó a második kiadáshoz, Budapest 1978. 46