Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)

XVII. fejezet. A világ csatornái és útjai történetének rövid vázlata. Összehasonlító áttekintés

Eljárásának az a felismerés volt az alapja, hogy az építőnek, „miután elhárította a talajvizet... biztosítania kell az utat a csapadékvíztől... tömör, vízálló, kőből készült burkolattal”, amelyet jól lehengerelnek, más anyag hozzáadása nélkül.29 Tapasztalatait és felfedezéseit könyvbe foglalta, amelyet hamarosan több európai nyelvre lefordítottak.30 McAdam rendszere ezáltal ismertté vált az európai műszaki közvélemény előtt, különösen az állami igazgatásban dolgozó mérnökök körében, és nagy hatást gyakorolt az útépítésre a XIX. században Európa kontinentális részében. Európában a XX. század elején az utak 90 százaléka makadám módjára készült új vagy felújított út volt. Csak később, a közlekedés gépesítése szorítotti ki ezt a módszert és váltotta fel az aszfalt- és betonburkolat.31

Ami a Habsburg-birodalmat illeti, a Semmeringen át vezető Bécs—Trieszt utat a XVIII. században építették, s ez a nagy és jelentős európai szárazföldi útvonalak közé tartozik. Ugyanez mondható el a Gorski Kőtáron át vezető utakról is. Ennek kapcsán a magántőke eszköziből épült Lujza út műszaki szempontból kivételes figyelmet érdemel. Nyílt kérdés, amelyre e monográfia keretében nem tudunk választ adni, hogy Tresaguet, Telford és McAdam módszerei kihatottak-e és milyen mértékben ennek a konstrukciójára.

29. Kompakt, vízálló felületet kiképezni a gőzhenger feltalálása előtt igen hosszadalmas és nehéz munka volt. A lóvontatású acélhengert a XVI11. századtól kezdődően fokozatosan vezették be. F. Leupold: Theatrum ma- chinarium című munkájában (1725) ismerteti a több mint egy tonna súlyú hengert. Diderot az Enciklopédia pótkötetében 1770-ben egy tökéletesített kettős hengert írt le. A gőzhengert Franciaországban találták fel; csak 1864-ben került alkalmazásba. A History of Technology... 537— —538. o.

30. Ezt az alapvető fontosságú könyvet többször kiadták. McAdam, I. L.: Remarks on the Present System of Road Making with Observations Deduced from Practice and Experience (9., bővített kiadás), London 1838. A szerző még két könyvet jelentetett meg 1818-ban és 1825-ben, mindkettőt egyazon témáról. McAdam lelkes szakember és mecénás volt. Saját eszközeiből 10 000 font sterlinget adományozott az utak javítására. Az utak történetéről lásd még: Gregory, J. W.: The story of the Road, from the Beginning Down to the Present Day, London 1938. — Knoll, A.: Geschichte der Strassen und ihrer Arbeiter, I—II. k. Lipcse 1925.

31. Az aszfaltutakat csak a XIX. század végén és a XX. század elején kezdtek építeni. Párizsban 1835-ben kezdték el az utcák aszfaltozását (Place de la Concorde; Pont Royal). 1858-tól gyorsan terjed az utcák aszfaltozása. Kezdetben a bitumen hiánya akadályozta az aszfalt alkalmazását. A History of Technology ... 335. és 540. o.

473