Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)

XVII. fejezet. A világ csatornái és útjai történetének rövid vázlata. Összehasonlító áttekintés

Eljárásának az a felismerés volt az alapja, hogy az építő­nek, „miután elhárította a talajvizet... biztosítania kell az utat a csapadékvíztől... tömör, vízálló, kőből készült burkolattal”, amelyet jól lehengerelnek, más anyag hozzáadása nélkül.29 Ta­pasztalatait és felfedezéseit könyvbe foglalta, amelyet hamaro­san több európai nyelvre lefordítottak.30 McAdam rendszere ez­által ismertté vált az európai műszaki közvélemény előtt, külö­nösen az állami igazgatásban dolgozó mérnökök körében, és nagy hatást gyakorolt az útépítésre a XIX. században Európa kontinentális részében. Európában a XX. század elején az utak 90 százaléka makadám módjára készült új vagy felújított út volt. Csak később, a közlekedés gépesítése szorítotti ki ezt a mód­szert és váltotta fel az aszfalt- és betonburkolat.31 Ami a Habsburg-birodalmat illeti, a Semmeringen át vezető Bécs—Trieszt utat a XVIII. században építették, s ez a nagy és jelentős európai szárazföldi útvonalak közé tartozik. Ugyanez mondható el a Gorski Kőtáron át vezető utakról is. Ennek kap­csán a magántőke eszköziből épült Lujza út műszaki szempont­ból kivételes figyelmet érdemel. Nyílt kérdés, amelyre e mo­nográfia keretében nem tudunk választ adni, hogy Tresaguet, Telford és McAdam módszerei kihatottak-e és milyen mértékben ennek a konstrukciójára. 29. Kompakt, vízálló felületet kiképezni a gőzhenger feltalálása előtt igen hosszadalmas és nehéz munka volt. A lóvontatású acélhengert a XVI11. századtól kezdődően fokozatosan vezették be. F. Leupold: Theatrum ma- chinarium című munkájában (1725) ismerteti a több mint egy tonna súlyú hengert. Diderot az Enciklopédia pótkötetében 1770-ben egy töké­letesített kettős hengert írt le. A gőzhengert Franciaországban találták fel; csak 1864-ben került alkalmazásba. A History of Technology... 537— —538. o. 30. Ezt az alapvető fontosságú könyvet többször kiadták. McAdam, I. L.: Remarks on the Present System of Road Making with Observations De­duced from Practice and Experience (9., bővített kiadás), London 1838. A szerző még két könyvet jelentetett meg 1818-ban és 1825-ben, mind­kettőt egyazon témáról. McAdam lelkes szakember és mecénás volt. Saját eszközeiből 10 000 font sterlinget adományozott az utak javítására. Az utak történetéről lásd még: Gregory, J. W.: The story of the Road, from the Beginning Down to the Present Day, London 1938. — Knoll, A.: Geschichte der Strassen und ihrer Arbeiter, I—II. k. Lipcse 1925. 31. Az aszfaltutakat csak a XIX. század végén és a XX. század elején kezd­tek építeni. Párizsban 1835-ben kezdték el az utcák aszfaltozását (Place de la Concorde; Pont Royal). 1858-tól gyorsan terjed az utcák aszfalto­zása. Kezdetben a bitumen hiánya akadályozta az aszfalt alkalmazását. A History of Technology ... 335. és 540. o. 473

Next

/
Thumbnails
Contents