Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
XVII. fejezet. A világ csatornái és útjai történetének rövid vázlata. Összehasonlító áttekintés
hálózatnak is. Bevezetik az utak fő adminisztrátorának tisztségét (Grand Voyer de France), és ezt személyesen Maximilian Sully, a központi állami igazgatás fontos személyisége tölti be. Felhatalmazták, hogy központilag irányítsa az utak építését és karbantartását. A XVIII. század második felében, XIV. Lajos idején, amikor Colbert vette át az ország gazdasági ügyeinek intézését, a központi hatalom szerepe az utak építése és fenntartása tekintetében még jobban kibővül és fokozódik a vidéknek nyújtott támogatás, de a megfelelő ellenőrzés is. Az utak építésére a sóadó egy részét használják fel, ami egyébként a Habsburg-birodalom- ban is gyakorlattá vált, igaz, egy évszázaddal később.23 Az érlelődő társadalmi-gazdasági szükségletet tükrözte és a közúti közlekedés fejlesztését szolgálta az az 1622-ben megjelent mú, amely elősegítette az utak tökéletesítését — és nemcsak Franciaországban. A francia N. Bergier (1567—1623) A római birodalom nagy útjainak története című munkájáról van szó.24 Bergier esete tanúsítja, hogy az új tudományágak megalapozásakor a véletlen események is nagy szerepet játszhatnak. Kertjében váratlanul egy római út maradványára bukkant, s ez felkeltette érdeklődését ennek építési technikája iránt. Később szorgosan tanulmányozni kezdte az archeológiái lelőhelyeket és az ókori római szövegeket. A felfedett tényeket és megfigyeléseket rendszerezte és közzétette könyvében. A nagy római építők és a római civilizáció műszaki ismeretei a felfedezés erejével hatottak egy olyan világban, amely éppen akkor ismerte fel, hogy a közlekedés lemaradása akadályozza a javak cseréjét és ezzel a gazdasági előrehaladást is. Két jelentős esemény ad majd nagy lendületet az építési ismeretek elterjedésének a XVIII. században. XV. Lajos idején, a már kialakult abszolút monarchia körülményei közepette, 1716- ban megalakították a Carps de Ponts et Chaussées elnevezésű szakosított és központosított szakmai szervet azzal a feladattal, hogy az irányítást és az ellenőrzést végezze a hidak, az utak és más nagy létesítmények építésénél.25 Három évtizeddel később, 1747-ben megalakították a híres építészeti iskolát, az École des Ponts et Chaussées^t is. Nem sokkal korábban Savoyai Jenő fáradozása nyomán Bécsben megnyitották a katonai műszaki iskolát. 23. Ugyanott, 525. o. 24. Bergier, Nicolas: Histoire des grands chemins de L’Empire Romain, Párizs, 1622. 25. A History of Technology ... 526. o. 471
