Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
XIV. fejezet. Sikertelen kísérletek a kupa csatornázására. A Gorski Kotaron át vezető Lujza-út építése
fejezett bácskai csatornánál is” — állította Heimerle a kamarai pénztárhoz intézett levelében.12 A Kupa folyó újabb csatornázási kísérlete kapcsán két kérdés merül fel. A rendelkezésre álló levéltári anyag azonban nem teszi lehetővé, hogy megbízható választ adjunk. Először is: milyen volt a Kupa csatornázására alakult részvénytársaság tényleges jogi, szervezési és pénzügyi helyzete? Másodszor: ki volt a Kupa csatornázása új műszaki megoldásának szerzője? Az első kérdés kapcsán bizonyosan megállapítottuk, hogy a privilégiumot a privilegizált hajózási társaság kérte és szerezte meg. Ezek szerint a társaság viselte a felelősséget a Kupa csatornázásával kapcsolatos munkálatokért és az összes szervezési és pénzügyekért, míg a Kupa csatornázására alakult részvénytársaság a privilegizált hajózási társaság része volt, de ugyanakkor pénzügyileg önálló része, már azáltal is, hogy a Kupa folyón végzett munkálatokhoz és az út megépítéséhez új részvényeket és új kölcsönöket kellett kiírni. Nehezebb válaszolni arra a kérdésre, ki volt az új projektum megalkotója, milyenek voltak az új műszaki megoldások, milyen mértékben támaszkodtak a korábbi tervekre, illetve menynyire tértek el azoktól? Tudjuk, hogy a Kupa csatornázására több terv is készült. Nincs elegendő adatunk azonban ahhoz, hogy bemutassuk őket és megállapítsuk a szerzőket. Fennmaradt azonban egy projektum, amelyből kiderül, hogy abban az időben keletkezett, amikor a Duna—Tisza-csatornát még csak építették és hogy a privilegizált magyar hajózási társaság ezt, mint egy nagy kombinált közlekedési hálózat részét elfogadta. Ezzel a hálózattal akarták összekötni a Bega-csatornát a Becskerek és Csurog közötti, 19 kilométer hosszú új csatornával. Ez azt jelenti, hogy a dokumentumainkban emlegetett három csatornán kívül még egy negyediket is terveztek. A tervezet kísérőszövegében, amelynek nyilvánvalóan nép szerűsítő jellege volt, számos más intézkedést is felsoroltak, amelyeknek az volt a célja, hogy lehetővé tegyék a Becskerektől (Zrenjanin) egészen a kvarneri kikötőig terjedő új közlekedési útvonal akadálytalan működését. Bizonyosra vehető, hogy 12. C. U„ 33. füzet, Nr 738., 1801. VIII./84. sz., 84—85. föl. — M. Despot a zágrábi érsekség levéltárának dokumentumai alapján (jelzés: T. IX, 90 és 123, Epistolae, 1800 és 1801) azt állítja, hogy a karlovaoi csatornán végzett munkálatokat Maksimilijan Vrhovec zágrábi püspök ellenőrizte. Anyagunkban erről nincs adat. A legfelsőbb ellenőrzést mindenképpen továbbra is a társaság igazgatósága gyakorolta. M. Vrhovec szerepét még fel kell deríteni. Értesülésünk szerint sajtó alá rendezett Naplójában nincsenek adatok a csatornáról. 398
