Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
XIV. fejezet. Sikertelen kísérletek a kupa csatornázására. A Gorski Kotaron át vezető Lujza-út építése
XIV. FEJEZET SIKERTELEN KÍSÉRLETEK A KUPA CSATORNÁZÁSÁRA A GORSKI KOTARON ÁT VEZETŐ LUJZA-ÜT ÉPÍTÉSE 1. A TÁRSASÁG PRIVILÉGIUMOT KÉR A KARLOVACTÓL A TENGERIG VEZETŐ ÚT MEGÉPÍTÉSÉRE A Kiss fivérek leváltása és a privilegizált hajózási társaságból való eltávolítása után úgy tűnt, hogy a Kupának Brodig való csatornázási tervét, mint nem eléggé átgondolt, szakavatatlan és felületes tervet, amelyet csupán térkép alapján és előzetes helyszíni vizsgálatok nélkül készítettek el, végérvényesen elvetették. Az igazgatóság néhány évvel korábban oly határozottan utasította el a Kupa csatornázásának lehetőségét, és oly keményen ítélte el a tervet, hogy aligha volt hihető, hogy Apponyi Antal és munkatársai meg a többi befolyásos részvényes valaha is érdeklődést mutat a Karlovaci-csatorna iránt, jóllehet a csatornáról a XVIII. század közepétől sok szó esett. A társaság azonban 1800 elején egészen váratlanul elhatározta, hogy ismét megvitatja a karlovaci csatorna tervét. Álláspontjára bizonyára kihatással volt magának a tervezetnek a kecsegtető volta, de ugyanígy az is, hogy a Duna—Tisza-csatorna építőhelyéről kedvező hírek érkeztek, és hogy az a meggyőződés alakult ki, hogy ezeket a munkálatokat gyorsan és sikeresen véghez lehet vinni. Nem kisebb mértékben hatott az a körülmény, hogy néhány évvel korábban a Kupa csatornázása élénk érdeklődést keltett magában a bécsi udvarban és a befolyásos udvari bürokrácia körében, míg korábban a Kupával és a folyó csatornázásával kapcsolatos tervek iránt elsősorban a helyi hatalmi szervek, a kereskedelmi szervezetek és néhány helybeli feudális nagybirtokos érdeklődött. A rendelkezésre álló, nem túl bőséges történelmi anyagból és egy időszaki kiadványból szerzett információ alapján meg391