Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
XIII. fejezet. A kincstári birtokok bérlése
A társaság képviselői még egy lényeges kérdést felvetettek. Azt kérték, hogy engedjék át nekik a bortized beszedését Szerémségben. Ez a kérdés nyitott maradt és nem került be a szerződéstervezetbe, ami nem felelt meg a társaság érdekeinek. Mivel a szerződés a társaságra ruházta volna át az italkimérés jogát, a szerémségi bortermésre kivetett tized többé-kevésbé állandó bormennyiséget biztosított volna számára, s ezt kitűnően értékesíthette volna a saját, illetve a kincstári kocsmákban. A kincstári uradalmak tartották fenn a Bácskában levő hat révet és szedték a révpénzt. Hat év alatt az évi átlagos bevétel 3226 forint volt.28 Mivel a magyar kamara igyekezett megszabadulni a kincstári nagybirtokokkal kapcsolatos minden ügytől, beleegyezett abba, hogy a révkezelés jogát is átengedi a társaságnak. 3. A TÁRSASÁG INDÍTÉKAI ÉS A TELEPES FALVAK ELLENÁLLÁSA Az eddig elmondottakból világosan következik, hogy a privilegizált hajózási társaság, kibérelve a bácskai kincstári birtokokat, számottevően kibővítette hatáskörét és jelentős bevételre tett szert, mindenképpen nagyobbra annál, amit a magyar kamara megvalósított az előző évtizedben. Felvetődik a kérdés, hogyan és milyen módon szándékozott a társaság nagyobb bevételt teremteni, mint amennyi a szerződésben lekötött bérlet volt. A társaság részvényeseinek a kamarai birtokok kibérlésekor az anyagi hasznon kívül más indítékai természetesen nem voltak. A társaság képviselői beadványaikban erről, érthetően, nem ejtenek szót. Csupán a munkaerőt említik, amelyre sürgősen szükségük volt a csatorna befejezéséhez. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a kamarai szervek előtt ismeretlenek voltak a társaság igazi szándékai. Az eddigi elbeszélés során alkalmunk volt megemlíteni mindazokat az anyagi jellegű indítékokat, amelyek miatt a társaság bácskai kincstári birtokok bérbevételét kérelmezte. A kérdést azonban megkíséreljük még alaposabban megvilágítani és elemezni. A társaság számára kérelmének beterjesztésekor a krónikus munkaerőhiány miatt a ki nem használt robot volt a fő ok, amiért bérbe vette a kincstári birtokokat. A bácskai kamarai adminisztráció viszont egyebek között azért nem tudta kihasználni az urbárium által előirányzott robotot, mert nem volt hol felhasználnia. Egészen más helyzetben volt a társaság. A Duna—Tisza— 28. Megemlítik a Novo Selónál, Sotinnál, Ó-Palánkánál, Nestinnél, Öerevic- nél és Kamenicánál levő réveket. A legnagyobb forgalom Cerevicnél volt. — Bezdánnál híd volt. 382
