Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
XIII. fejezet. A kincstári birtokok bérlése
A palánkai uradalom például 41 067 forintot jövedelmezett. Ezek szerint a Bácskában levő kincstári birtokoknak nem jelentéktelen részét irányozták elő bérbeadásra, amelyek nagy jövedelmet hoztak a kincstárnak. Számításaink szerint ezek a bevételek a magyar kamara Bácskából származó ossz bevételének 17 százalékát tették ki.25 Nagy figyelmet szenteltek a birtokokon levő erdőknek. Nem véletlen, hogy az erre a kérdésre vonatkozó 12. pont a legrészletesebb és a legprecízebben van megfogalmazva. Abból az elvből indultak ki, hogy az erdőket nemcsak hogy a kiirtástól kell megóvni, hanem gondozni is kell őket, különösen azért, mert a törökökkel vívott legutóbbi háborúban jelentős károkat szenvedtek. Az alattvalókat továbbra is megilleti az úrbér előirányozta jog a tüzelővel való ellátásra (,,Usus, aedilis et Eocalis Iignationis. Az erdőgazdaságok hivatali személyzetének státusára vonatkozó különféle változatok közül azt a javaslatot fogadták el, hogy a vezető tisztviselők továbbra is a magyar kamara szolgálatában állnak, az alacsonyabb beosztásúak pedig a privilegizált hajózási társaság szolgálatába kerülnek. Ezzel a megoldással a kamarai szervek igyekeztek megőrizni a folyamatosságot és lehetőséget biztosítani maguknak arra, hogy ellenőrizhessék: a bérlő hogyan viszonyul az erdők iránt. A társaság képviselői biztosították az udvari kamara képviselőit, hogy egy ilyen nagy vállalatnak nem áll érdekében, hogy itt vagy ott néhány száz forintos haszonra tegyen szert az erdők törvénytelen és káros irtásával. Ellenkezőleg, nekik is érdekük, hogy Bácskában jelentősen fejlesszék az erdőket. Az erdők minősége silány és nem biztosítja a privilegizált hajózási társaság ellátását minőségi fafajtákkal. ,.Csupán Plavna községnél és a Bodjaninál levő dunai szigeten jelentősebbek az erdők" — állapították meg a jegyzőkönyvben. A többi minősége silány; a csatornaépítéshez igazi, jó minőségű tölgyfát nagy szállítási költséggel a távoli szlavóniai erdőkből kellett hozatni. Bácskában nincsen hajóépítésre alkalmas tölgyfa. De nincsen cölöpöknek és a hajózsilipeknek megfelelő fa sem. A társaság azt ígérte a kamara képviselőinek, hogy igyekszik új fafajtákat telepíteni és hogy az erdőket a bérlet lejártáig „felvirágoztatja”. E bizonygatások ellenére a kamara képviselői megmaradtak annál a követelésüknél, hogy a magyar kamara ellenőrizze saját erdőgazdasági személyzetét. Az erdőgazdaságok leendő státusa körüli viták azt bizonyítják, hogy az osztrák birodalom a XVIII. század végéig viszonylag magas szintre emelte az erdőgazdálkodást, de a bácskai erdők minősége mégsem volt kielégítő. Ennek káros következmé25. A százalékarányt úgy kaptuk, hogy összeadtuk mindkét csoport birtokainak bevételét, majd kiszámítottuk az eladásra szánt birtokok részarányát. 379
