Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
XII. fejezet. Tervmódosítás és a csatornaépítés folytatása
tente a bérekre 15 000 forintot kellett volna kifizetnie, ha ki lett volna a létszám és megfelel az idő, hogy a munkaerőt teljes egészében ki lehetett volna használni. Ami a hitelek megszerzését illeti, a bécsi igazgatóságnak továbbra is sikerült ezt megszereznie a pénzpiacon, míg a részvényesek sokkal kevesebb hajlandóságot mutattak, hogy akár rövid lejáratú kölcsönökkel segítsék a társaságot, Heimerle 1799 végén kétéves tapasztalata alapján keserűen panaszkodik rájuk.65 A Habsburg-birodalom gazdasági körülményeiről és a tőke- felhalmozás alacsony szintjéről tanúskodik az a tény, hogy a társaságnak úgynevezett harmadrangú részvényei is voltak, 500 forintos névértékben, mert abban bíztak, hogy ezáltal sikerül a közepesen gazdag emberek tőkéjét mozgósítani. Csakhogy ezekből a részvényekből keveset adtak el: 1798-ban 16 000 forint értékben maradtak vissza. A társaságnak éppen ezért fokozottabban kellett a leggazdagabb osztrák földbirtokosokra támaszkodniuk, akik ezáltal egyre jobban bekapcsolódtak a kapitalista gazdálkodásba. Kiss Gábor 1796-ban felbecsülte azt a nyereséget, amelyet a csatorna hoz majd a részvényeseknek befektetett tőkéjük után, ha egyszer elkészül. Redlnek, mielőtt elutazott volna Bácskába, feladatul szabták, hogy ismét tanulmányozza a kérdést, figyelembe véve azt a tényt, hogy a Kiss fivérek kalkulációs összegét túl fogják lépni, az építés ideje pedig hosszabb lesz a tervezettnél.66 Heimerle a részvényesekhez intézett egyik jelentésében ismerteti azokat a becsléseket, amelyeket Redl fogalmazott meg, de nem említi, hogy az igazgató milyen módszerekkel jutott hozzájuk és milyen elemekből indult ki. Redl megcáfolta Kissék jóslatát, hogy a csatorna 10—12, vagy esetleg még 20 százalékos nyereséget is hoz a befektetett tőkére. Úgy vélekedett, hogy a csatorna a befejezése utáni első években a szokásos 5—6 százalékot hozza majd, néhány év múlva esetleg többet is. Redl becslése tehát tartózkodó és óvatos volt. Ezúttal sem mulasztotta el azonban megemlíteni azt a lehetőséget, amely a csatorna befejeztével adódik majd egy olyan termékeny vidéken, amilyen Bácska. Az igen csapadékdús és termékeny 1798. évben — vélekedett — Bácskában áron alul adták el a mezőgazdasági termékeket. Ha külföldre vagy a birodalom távolabbi vidékeire szállítanák e termékeket, ez jelentős kereskedelmi profitot hozna. A kereskedelem számára érdeklődésre tarthat számot a kender, a dohány és a gyapjú is. 65. Ugyanott. 66. U. C., Nr 735., 1798. III./213. sz., 202—211. föl. Az igazgatóság munkájának szabályzata, 20. szakasz. 354
