Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
XII. fejezet. Tervmódosítás és a csatornaépítés folytatása
Apponyi erélyesen követelte ugyanis, hogy minél előbb tisztázzák azt a bonyolult helyzetet, amelyet a Kiss fivérek vezette korábbi igazgatóság ügyvitele idézett elő. Ezenkívül azon a véleményen volt, hogy a Kissék építővállalatával folytatott peres ügyben való döntést egy döntőbíróságra vagy egy döntőbíróra bízzák, ahogyan azt a Kiss fivérek építővállalatával kötött szerződés előirányozta.49 Második követelése az volt, hogy az új igazgatóság tisztázzon minden kérdést a karlovaci csatával kapcsolatban, mégpedig mind pénzügyi és anyagi vonatkozásban, mind a csatorna részvényesei jogaira vonatkozóan, amelynek építését — szavai szerint — csak ideiglenesen szakították meg. Az igazgatóság munkájáról szóló szabályzatot február 17-ig az igazgatóság tagjai és a királyi megbízott összeegyeztette; Redl Budán át elindult Bácskába, Heppe pedig a budai építészeti igazgatóságra, ahonnan — olyankor, amikor fontos műszaki jellegű döntést kellett hozni — felkeresi majd a csatorna építőhelyét.50 Az igazgatók azt a kötelezettségüket, hogy havonta egyszer írásos jelentést tesznek munkájukról, 1798-ban maradéktalanul betartották. Heimerle februárban tette első jelentését, vagyis abban a hónapban, amikor Redl és Heimerle, csakúgy mint Apponyi, egy időt Bécsben töltött, Heppe viszont csak időnként kereste fel a fővárost. Redl, miután elutazott a terepre, rendszeresen tájékoztatta Heimerlét az építőhelyen kialakult helyzetről; ez utóbbi rövid, magvas jelentéseket készített a részvényesek és a királyi megbízott számára, amelyekben Redl megállapításai mellett a maga munkájáról is közölt adatokat. A Hei- merlének 1798-ban elküldött tizenegy jelentése közül hét maradt fenn. Ezekben fontos adatokat találunk a munkálatokról és a csatornán felmerült problémákról, s ezek alapján 1798-ra vonatkozóan rekonstruálhatjuk az építőhelyen és a bécsi központban lezajlott eseményeket. Redl februárban, márciusban, májusban, júniusban, augusztusban és novemberben küldte el jelentéseit.51 Hiányzik az áprilisi, a júliusi, az októberi és a decemberi. E hét jelentés azonban lehetővé teszi, hogy átfogó képet alkossunk az 1798. évi építési idény eseményeiről. Ezt jórészt az 1799 októberétől decemberéig terjedő időszakra vonatkozó ösz- szefoglaló jelentésről is elmondhatjuk. Mivel csupán három hó49. A Kiss fivérek vállalatával kötött szerződés ismeretlen. Tudjuk azonban, hogy az építővállalatot (az eredeti iratban: „Enterprise”) több személy alapította: a Kiss fivéreken kívül von Schrenk, von Wieser és von Tschoffen. Ez utóbbi részvényes is volt. U. C., 33. füzet, Nr 736., 1798. IX./142. sz„ 73—79. föl. Részletesebben lásd: XVI. fejezet, 2. 50. Ugyanott, Redl február 19-én indult el Budára, Heppe pedig közvetlenül előtte. U. C„ Nr 735., 1798. III./213. sz„ 214—220. föl. Lásd XII. fej. 17. lábjegyzet. 51. Ugyanott. 349
