Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)

Bevezető. A Habsburg-birodalom a XVIII. század második felében

kedelemmel és közlekedéssel kapcsolatban. A rendeletet személyesen a császárnő írta alá.10

A császárnő óhaját fejezte ki, hogy Bánát kereskedelme továbbra is az adriai kikötőkön át bonyolódjon le. Mivel ez a szárazföldi és hajóutak járhatóvá tétele, javítása nélkül lehetetlen lett volna, az állami pénztárból három részletben 70 000—80 000 forintot utaltak ki. A kivitelt kedvezményekkel serkentették, minden mázsa búzáért 7 krajcár jutalomrészesedést ismertek el, és kivétel nélkül minden exportőrt adómentesítettek. M Fremaut-t nevezték ki ugyanebben a rendeletben a szárazföldi és vízi munkálatok vezetőjévé. Elfogadták két lényeges technikai vonatkozású javaslatát. Először is azonnal be kellett szüntetni a Kupa Sisak és Karlovac közötti szabályozási munkálatokat, mert ez túl nagy befektetéseket igényelt volna. Ehelyett kisebb és kisebb merülésű hajók használatát javasolta: a Száván az úgynevezett krajnai hajókat (Crainische Schiffe), a Kupán pedig egy új típusú hajót, amely M. Fremaut tervrajzai alapján készült.

A Bánáti Kereskedelmi Társaságnak (Banater Handlungs- Compagnie) Fremaut angazsálását javasolták tanácsosi minősítésben, mert a holland mérnök a kereskedelemben is jártasnak bizonyult.

Ez az okirat is arról tanúskodik, hogy a társaság gyorsan szembekerült a hajózás és szárazföldi szállítás problémáival. M. Kostic szerint már akkor felmerült a Kupa csatornázásának ötlete Brod na Kupiig, a Karolina út meredek emelkedői és a karlovaci átrakodás elkerülésének érdekében. A társaság állítólag megkezdte a Kupa szabályozásának hidrotechnikai munkálatait, nagy összeget ölt bele, de nem sikerült hajózhatóvá tenni Brodig a Kupát.11

10. Magyar Országos Levéltár, E-303, 58. füzet, 23—26/1762 föl., Landesadministration Banat.

11. M. Kostic, i. m., 261. o. A szerző nem említi M. Fremaut-ot sem a társasággal, sem a Kupa hajózhatóságának javítására tett javaslataival kapcsolatban. — Miroslava Despot, A Rijeka és a hátország közötti kereskedelmi utak története a XVIII. és XIX. században című cikkében (Rijeka, szöveggyűjtemény, Zágráb 1953) említ néhány adatot a Kupa csatornázásával és szabályozásával kapcsolatban a XIX. századi szerzők alapján. Szerinte »valószínűleg Schley indította meg a Kupa szabályozásának kérdését». F. J. Maire, francia vízrajzszakértő állítása szerint M. Fremaut javasolta Sisak és Karlovac hajócsatorna általi összekötését. Lásd: Bevezető, 3. szakasz.

34