Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)

IX. fejezet. Váratlan nehézségek a csatorna építésében

sen megszüntetik. A tervtől eltérően a csatornameder bejárati része nem olyan mély, mint előirányozták. Hogy mégis biztosítsák a csatorna állandó vízellátását, eltértek az eredeti elgondolástól, és úgy döntöttek, hogy nem szárítják ki a sziváci mocsarat, sőt még növelik is a vízállását, hogy ezáltal egy víztározó tavat létesítenek arra az esetre, ha a Duna vízszintje a csatornafenék szintje alá csökken. Ahelyett tehát, hogy a sziváci mocsarat kiszárítanák, még nagyobb víztartalékot teremtenek, ami tovább növeli az árvízveszélyt Nyugat-Bácskának ebben a részében.

A projektum továbbá három hajózsilip építését irányozta elő. A csatorna tiszai torkolatánál, a Bácsföldvár közelében levő zsilipnél a minimális vízmélységnek a Tisza legalacsonyabb vízállása esetén is négy lábnak (1,26 m) kellett volna lennie. Az eredeti tervtől eltérően azonban négy zsilipet építettek. A szta- párit (amelyet nem irányoztak elő a tervezetben) és a verbászit oly rosszul építették, hogy fenekük máris besüppedt, míg a bács- földvári hajózsilipben nem lesz elegendő víz a Tisza legalacsonyabb vízállásakor.

Hogy elejét vegyék a nagyobb tiszai árvizeknek Becse környékén, a tervben előirányozták, hogy a hajózható csatorna mellett egy elvezető árkot is létesítenek a vízfelesleg elvezetésére.

Takarékosságból azonban csak a hajózható csatornát építették meg, a csatorna mentén pedig csak az egyik oldalon emeltek gátat, az is olyan alacsony és silány, hogy csupán a hajóvontató fogatok céljait szolgálja, de nem elég szilárd és ellenálló ahhoz, hogy kiállja a felduzzadt víz nyomását. A névtelen beadvány szerzője szerint biztosra vehető, hogy a Tisza magas vízállása esetén Becse környékén nemhogy csökkenne, hanem még növekszik is az árvízveszély.

A terv előirányozta ,hogy a csatorna elegendő szélességű lesz ahhoz, hogy két legnagyobb, Kelheimer típusú hajó elhaladhasson egymás mellett.4 A csatorna profilját azonban úgy alakították ki, hogy egy hajó is alig tud elmenni benne. Nincs tehát lehetőség arra, hogy két hajó elkerülje egymást. Növeli a bajt, hogy a csatornapartot olyan meredekre építették, hogy a víz hatására mindenképpen be fog omlani. E hibákat, mint a beadvány szerzője állítja, a felfoghatatlan takarékossági politika idézte elő.

4. Az elnevezés a bajorországi Kehlheim helység nevéből ered. Itt lesz a Rajna—Majna-csatorna dunai torkolata. Igen korán építettek itt hajógyárat.

271