Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
VIII. fejezet. Trieszt, Krajna és Stájerország fenntartásai
Vili. FEJEZET TRIESZT, KRAJNA ÉS STÁJERORSZÁG FENNTARTÁSAI 1. A TRIESZTI TŐZSDE ÉS A VÁROSI ELÖLJÁRÓSÁG ÁLLÁSPONTJA A Kupa csatornázására és a tengeri kikötőkig vezető út megépítésére vonatkozó tervezetre a trieszti tőzsde és a városi elöljáróság is elküldte megjegyzéseit. Beadványuk késve érkezett Bécsbe, úgyhogy nem esett át a szokásos adminisztratív procedúrán, mielőtt az udvari vegyes bizottság napirendre tűzte volna. A bizottság az 1796. január 13-án az udvarnak eljuttatott jelentéséhez mellékelte a két trieszti intézmény kifogásaira és kiegészítéseire tett megjegyzéseit is.1 A trieszti tőzsde határozottan a projektum ellen foglalt állást. Úgy ítélte meg, hogy ,,a hajózási társaság javaslatának megvalósításával végzetes csapást mérnének Triesztre, kárt okoznának az állam belső tartományainak, sőt a magyar vidékek sem látnák semmi hasznát, mert ezáltal, hogy a Kupa Karlovactól Bro- dig hajózhatóvá válik és azáltal, hogy innen Rijekáig, Bakarig és Kraljevicáig jó utakat építenek, megváltozik az eddig Trieszt felé irányuló egész kül- és belkereskedelem iránya, azaz a magyar tengermellék felé orientálódik, mivel erre könnyebb és olcsóbb lesz a szállítás”.2 A Kupa szabályozása csak a társaságnak hozna hasznot, különösen ha elfogadást nyer a beadvány 9. és 10. szakasza, amelyekben szavatosságot kérnek a kamarai birtokokról vásárlandó gabonamennyiségre, csakúgy mint az 1,5 millió mérő gabona kiszállítására minden körülmények és feltételek közepette. Ezzel „teljesen megsemmisítenék" a trieszti piacot, mert ez a piac elveszítené nemcsak a gabonakereskedelmet, hanem a többi áru komisszionális kereskedelmét és szállítását is, ami ugyancsak átirányulna az északi tengerpart felé. A trieszti biztosítótársaságok is nagy kárt szenvednének. A tri1. C. U., 33. füzet, Nr 734., IV. 231. sz., Nr 670. — Ehhez az ügyirathoz egész sor későbbi ügyiratot és mellékletet csatoltak. 2. C. U., 33. füzet, Nr 734., IV./233. sz., 93—103. föl. A beadványt J. H. von der Marck és Georg Jacob Graf von Hochenwart írta alá. 247