Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
VII. fejezet. A Közép-Duna-medence és az Adriai-tenger összekötésének terve
fel a parasztok terményjáradékát, és ezáltal növeljék a szabad forgalomban levő gabonamennyiséget, még azon az áron is, hogy ezáltal csökken az állami raktárak tartaléka. A társaság jelenlevő képviselői megkönnyítették a két kamara állásfoglalásának elfogadását azzal a kijelentésükkel, hogy nem fogják szorgalmazni a pontosan megszabott mennyiséget, sem a szilárd árakat. Megelégednek, ha elsőbbségi jogot kapnak a kincstári gabonatöbblet felvásárlásakor. A bizottság elfogadta ezt a kérést, azzal a feltétellel, hogy a társaságnak csak abban az esetben szavatolnak elsőbbséget, ha ugyanolyan árat kínál fel, mint a többi magánfelvásárló. így aztán ezt a fontos problémát mindkét fél számára kielégítő módon oldották meg. A jegyzőkönyv 10. pontja a 9. ponthoz hasonló kérdést érintett, csakhogy a gabonakivitel problémája itt tágabb jelentőséget és nagyobb elvi fontosságot kapott. Ezért nem csoda, hogy a jegyzőkönyv ezt a napirendi pontot részletezi a legalaposabban. Mivel konkrét betekintést nyújt Magyarország akkori gazdasági problémáiba, részletesen foglalkozunk vele, jóllehet megismétlődnek benne olyan kérdések is, amelyeket már említettük a kiváltságos gabonakereskedelmi társaság megalakítására vonatkozó projektum megvitatása kapcsán. A társaság az egész vállalkozás gazdaságosságát biztosító döntő fontosságú kedvezményként először is azt követelte, hogy állandóan szavatolják számára a kivitelhez szükséges megfelelő mennyiségű gabonát. Az új létesítmény egyetlen értelmét és célját a kivitelben látták, különösen a jól termő években, amikor nagy mennyiségű eladatlan gabona és liszt halmozódik fel a Közép-Duna-medence termékeny síkságain. Jelentőségénél fogva a gabona és a liszt bármely más árunál jóval keresettebb a külföldi piacon, állította javaslatában a társaság. Az a mennyiség, amely szavatolhatja a Kiss fivérek legújabb projektumának gazdaságosságát, legalább egymillió pozsonyi mérő gabona kell hogy legyen évente, vagyis 42 000 métertonna. A javaslattevők szerint e mennyiség alatt a létesítmény nem lesz gazdaságos és elveszíti vonzerejét a részvényesek előtt. Figyelmeztetve erre a döntő és lényeges tényre, a társaság kérte, hogy mindenekelőtt szavatolják számára az említett gabonamennyiség szabad és akadálytalan kiszállítását, mégpedig minden körülmény közepette, függetlenül attól, hogy milyen az aratás. De azzal az egy kikötéssel, hogy a kiszállított gabona nem kerülhet az ellenség kezébe, amire a társaságnak szigorúan ügyelni kellett. A kiváltságos hajózási társaság azonban nem tudta megindokolni, hogy miért a 42 000 tonnát vette a gazdaságosság alsó határának. Ugyanakkor azonban nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az egymillió pozsonyi mérő gabona kiszállítása egyáltalán nem 227
