Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
VII. fejezet. A Közép-Duna-medence és az Adriai-tenger összekötésének terve
vagy egy ehhez hasonló változatot tartottak szem előtt, erről azonban nincsenek megbízható adatok. A bécsi vegyes bizottság azonban nem támogatta ezt a rijekai kérelmet, úgy ítélve meg, hogy a társaságtól nem követelhetik az egészen Karlovacig haladó út építését, annál kevésbé, mert a társaság most készül a tenger és Brod közötti út építésére és a Kupa mellett haladó vontatóutak építésének folytatására. Csak annyit lehet tőle követelni, hogy ezt a nagy vállalkozást előre meghatározott és megszabott határidőn belül vigye véghez. A krajnai elöljáróság és a rendi gyűlés elvben támogatva a javaslatot, azt a követelést támasztotta, hogy a Brodtól a tengerig vezető utat úgy tervezzék, hogy egy szakasza áthaladjon Krajnán a már meglevő és a Klanac nevű helységen át vezető erdei út nyomvonalán, mert ezzel könnyebbé válna Krajna déli része és a tengermellék közötti közlekedés. A krajnai adminisztráció ezt a kérelmet már a ljubljanai ülésen felvetette. A társaság képviselője beleegyezett abba, hogy a javaslatot a helyszínen megvizsgálják, amit a bécsi vegyes bizottság ülése előtt meg is tettek. A bécsi ülésen a társaság képviselője bejelentette, hogy a Krajnán át vezető szakasszal az út nyolc mérföld hosszúságú lenne, míg az előzőleg beterjesztett javaslat szerint mindössze 5,5 mérföldet tenne ki. Ezért elvetette a krajnai változatot, mert jóval drágább és kedvezőtlenebb volt. A bécsi bizottság teljes egészében támogatta a társaság álláspontját, különösen azért, mert az út meghosszabításával a kereskedelem kárára növekednének a szállítási költségek. A krajnai adminisztrációnak tanácsolták, hogy találjon valamilyen más megoldást. A társaság, hogy megtalálja a számítását és kedvező profitot szavatolhasson a leendő részvényeseknek, ami serkentené őket az új közlekedési útvonalba való befektetésre, külön kedvezményeket kért ehhez a projektumhoz is. Ezek közül elsősorban a 9. és a 10. pontban említett privilégiumok érdemelnek figyelmet. Mivel jelentőségük óriási volt és szorosan érintették a gabonatermesztés, -forgalom, -felvásárlás és -ellátás fontos problémáját a birodalom hatalmas területeire vonatkozóan, egészen természetes, hogy az ezekről a kérdésekről folyt a legélesebb és a legrészletekbemenőbb vita. Ez a vita különös súlyt kapott a kivitel egyre égetőbb problémája miatt. Hogy a mintegy 2 millió forintos beruházás gazdaságos legyen a társaság számára, követelték, hogy szavatolják számára az évi 150 000 pozsonyi mérő (mintegy 63 000 métermázsa) gabona, főleg búza felvásárlását húsz évre,36 mégpedig a kincstári 36. Egy pozsonyi mérő 42 kg. Lásd a VII. fejezetben a 9. lábjegyzetet. 223
