Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)

Bevezető. A Habsburg-birodalom a XVIII. század második felében

BEVEZETŐ A HABSBURG-BIRODALOM A XVIII. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN 1. AZ ABSZOLÚT MONARCHIA ÉS A MERKANTILISTA GAZDASÁGPOLITIKA KEZDETEI Elsősorban a nyugat-európai, de Európa többi nagy feu- dalista államában, így a Habsburg-birodalomban is, a gazdasági és társadalmi fejlődés meghatározott fokán a korai közép­kor hagyományos hűbéri monarchiáját az abszolút monarchia, vagy ahogyan egyes történészek nevezik, a felvilágosult abszo­lutizmus váltotta fel. Általános jelenség ezekben az országokban a helyi hűbérurak jogainak korlátozása és a hatalom központosí­tása. Ez a folyamat a történelmi és társadalmi-gazdasági feltéte­lekkel összhangban, amelyek között lezajlott egyes országokban, különleges jelleget ölt. Itt meghatározott szerepet játszott az ab­szolút uralkodónak alárendelt országok és vidékek néprajzi össze­tétele. A Habsburg-birodalomra többek között az volt jellemző, hogy az abszolút monarchia intézménye a nyugat-európai orszá­gokhoz viszonyítva lassabban és összetettebb körülmények kö­zött fejlődött. A XVIII. században és a XIX. század elején a Habsburg-uralkodóház területileg nem összefüggő, egymástól tá­vol eső és különböző fejlettségi fokon levő országok és tartomá­nyok felett uralkodott, mint Hollandia, Toscana, Lombardia, Velence, Csehország, Morvaország, Szlovákia, Horvátország, Szlavónia, Szerémség, Bánát, Bácska, Magyarország, Erdély, és egy ideig Észak-Szerbia és Nyugat-Oláhország. Az említett orszá­gok és tartományok nemcsak gazdasági és társadalmi fejlettsé­gük foka, a hatalmi szervezettségi formák és rendszerük tekinte­tében különböztek, hanem a polgárság gazdasági ereje és a job­bágysorban levő parasztság helyzete tekintetében is, a vallási és néprajzi tarkaságról nem is beszélve. A Habsburg-uralkodóház törekvése, hogy ezt az áttekinthetetlen tarkaságot áthidalja és némileg egységes hatalmi, igazgatási és igazságszolgáltatási rendszert alapítson, érthető módon sokkal több nehézségbe üt­között, mint például Franciaországban XIV. Lajos, sőt elődei ide­jében is. Az abszolút monarchia célja mindenütt, így a Habsburg- birodalomban is a minél erősebb központosítás volt, ami a hata­21

Next

/
Thumbnails
Contents