Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
Bevezető. A Habsburg-birodalom a XVIII. század második felében
BEVEZETŐ A HABSBURG-BIRODALOM A XVIII. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN 1. AZ ABSZOLÚT MONARCHIA ÉS A MERKANTILISTA GAZDASÁGPOLITIKA KEZDETEI Elsősorban a nyugat-európai, de Európa többi nagy feu- dalista államában, így a Habsburg-birodalomban is, a gazdasági és társadalmi fejlődés meghatározott fokán a korai középkor hagyományos hűbéri monarchiáját az abszolút monarchia, vagy ahogyan egyes történészek nevezik, a felvilágosult abszolutizmus váltotta fel. Általános jelenség ezekben az országokban a helyi hűbérurak jogainak korlátozása és a hatalom központosítása. Ez a folyamat a történelmi és társadalmi-gazdasági feltételekkel összhangban, amelyek között lezajlott egyes országokban, különleges jelleget ölt. Itt meghatározott szerepet játszott az abszolút uralkodónak alárendelt országok és vidékek néprajzi összetétele. A Habsburg-birodalomra többek között az volt jellemző, hogy az abszolút monarchia intézménye a nyugat-európai országokhoz viszonyítva lassabban és összetettebb körülmények között fejlődött. A XVIII. században és a XIX. század elején a Habsburg-uralkodóház területileg nem összefüggő, egymástól távol eső és különböző fejlettségi fokon levő országok és tartományok felett uralkodott, mint Hollandia, Toscana, Lombardia, Velence, Csehország, Morvaország, Szlovákia, Horvátország, Szlavónia, Szerémség, Bánát, Bácska, Magyarország, Erdély, és egy ideig Észak-Szerbia és Nyugat-Oláhország. Az említett országok és tartományok nemcsak gazdasági és társadalmi fejlettségük foka, a hatalmi szervezettségi formák és rendszerük tekintetében különböztek, hanem a polgárság gazdasági ereje és a jobbágysorban levő parasztság helyzete tekintetében is, a vallási és néprajzi tarkaságról nem is beszélve. A Habsburg-uralkodóház törekvése, hogy ezt az áttekinthetetlen tarkaságot áthidalja és némileg egységes hatalmi, igazgatási és igazságszolgáltatási rendszert alapítson, érthető módon sokkal több nehézségbe ütközött, mint például Franciaországban XIV. Lajos, sőt elődei idejében is. Az abszolút monarchia célja mindenütt, így a Habsburg- birodalomban is a minél erősebb központosítás volt, ami a hata21
