Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)

Előszó

tározó hidraulikus modelljének adatai. A modellt Kempelen Farkas neves matematikus és mechanikus készítette a XVIII. század végén (IX. fejezet, 243. és 246. old.).

Kiss József és Gábor életének és munkásságának kora átmeneti jellegű volt. Erről tanúskodik az a furcsa tény is, hogy ők nemcsak tervezők, részvényesek és az építés műszaki igazgatói voltak, hanem a Duna—Tisza-csatorna építése alkalmából alapított részvénytársaság társulajdonosai is. Ez bonyolulttá tette helyzetüket és hozzájárult kudarcukhoz, mert az építés költségei jelentős mértékben túlhaladták az eredetileg meghatározott ősz- szeget (XII. fejezet, 49. megjegyzés).

A műszaki tudományok egyetlen ágának sincs talán olyan nagy és gazdag múltja, mint a vízépítészetnek és általában a vi' zek tudományának. Amikor több ezer évvel ezelőtt megalakultak, majd fejlődni kezdtek az első nagy ókori civilizációk — a vízzel és a vízért folytatott szervezett, rendszeres harc a történelem elkülöníthetetlen, még meg nem írt és nem tudatosodott részévé vált. A nagy történelmi folyók völgyében fejlett civilizációk alakultak ki, amelyeknek anyagi alapját a víz körforgása törvényének fegyelmezett, szigorú tiszteletben tartása képezte, mert csak így lehetett megfékezni a természeti elemeket, megkönnyíteni a létfenntartásért folytatott harcot és biztosítani az ember történelmi fejlődését és elkotómunkáját.

A Duna Földünk nagy vízfolyásai közé tartozik. Középső szakaszán még néhány nagy folyó ömlik bele. Ezeknek a folyók- nak az erejét máig sem sikerült megfékezni, noha a XVIII. századtól napjainkig sok mindent elértünk e téren. Szocialista korszakunkban nagy és fontos lépést tettünk ezen a téren a Duna— Tisza—Duna vízgazdálkodási rendszer kiépítésével. Tervezőjét, Nikola Mirkovot itt szintén meg kell említeni, már csak azért is, mert elődjei, Kiss József és Gábor, a Duna—Tisza-csatorna tervezői is megkapták az őket megillető tiszteletet és figyelmet ebben a monográfiában.

Nikola Mirkov maga is hangsúlyozta, hogy a Kiss fivérek alapgondolatából indult ki, azt fejlesztette, átdolgozta, tökéletesítette, gazdagította. Amit akkoriban a Kiss fivérekről meg lehetett tudni, Mirkov megtudta. Izgatta elődeinek sanyarú sorsa, megragadta éleslátásuk, kitartásuk és lelkesedésük. Tudta azt is, hogy Kiss József, akit mélységesen elkeserített személyes kudarca, élete végén egy latin mondást választott jelszavául, egy pesszimista mondást, de nem tudta pontosan, melyik. Nem volt ugyanis a kezében Kiss naplója, amelyet a Széchényi Könyvtárban őriznek. A füzetben sok egyéb feljegyzés között ott áll a mondás is: Fac bene, dolebis — Tégy jót, megbánod!

19