Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)

VI. fejezet. Az európai háborúk. A társaság és a tervezők törekvése, hogy kiterjesszék tevékenységüket

Az udvari kamarai adminisztráció, noha valószínűleg korábban megkapta a Budáról küldött iratokat, csak március 6-án tűzte napirendre az ügyet, és a 2. pontot kivéve, amely jogtalanul emelt épületekre vonatkozott, teljes egészében egyetértett a magyar kamara álláspontjával. A 2. ponthoz kiegészítő tájékoztatást és indoklást kért, mielőtt az ügyben előterjesztést tesz II. Ferencnek.3

Ami az uralkodót illeti, ő maga is elfogadta a magyar kamara álláspontját. Leiratában azonban nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a zombori kamarai adminisztráció ,,a legszigorúbb felelősséggel tartozik gondot viselni, hogy a kiváltságos hajózási társaság a legpontosabban betartsa szerződéses kötelezettségét, és a legkisebb mértékben se szegje meg; hogy ezt minél biztosabban elérjék, magának a zombori kamarai adminisztrátornak is, a többi kamarai tisztviselő éber figyelmén túl, kötelessége az év folyamán többször is megtekinteni a csatornát, hogy megvizsgálja, maradéktalanul eleget tesznek-e a szerződéses kötelezettségeknek, és hogy erről a legrészletesebb értesüléseket szerezze. Ha az ellenkezőjét állapítja meg, a szerződés értelmében és a körülményeknek megfelelően, haladéktalanul meg kell tennie a szükséges intézkedéseket és feljelentést kell tennie a magyar kamaránál.”4

Az említett dokumentumok és a bennük felsorolt adatok lehetővé teszik, hogy levonjunk néhány következtetést; először hogy a kiváltságos hajózási társaság építkezései már az első két építési idényben a csatorna egész hosszában folyamatban voltak; másodszor, hogy úgyszintén folyamatban volt a hajózsilipek építése; harmadszor, hogy a kamarai tisztviselők, a bécsi és budai elöljáróság támogatásával éberen őrködtek a szerződéses kötelezettségek betartása felett. A felsőbb szervek azonban rugalmasabbak voltak náluk, készek arra, hogy újabb engedményeket tegyenek a társaságnak, ami különben minden szigorúan centralizált hatalmi rendszerjellemzője.

Időközben a szerződés aláírása és a munkálatok megkezdése után a bécsi udvari kamarai igazgatóságon Kempelen helyett Semsey lett a csatornaügyi referens — nevéből ítélve magyar nemzetiségű volt. A következő években neve és aláírásával ellátott ajánlásai ott szerepeltek a kamarai igazgatóság minden lényeges dokumentumán.

3. C. U„ 33. füzet, Nr 733., 1795. III./49. sz. 170—171. föl. II. Ferenc, miután újabb magyarázatot kapott, 1795. ápr. 17-i leiratában jóváhagyta a magyar kamara ajánlatát a 2. pont tekintetében. C. U., 33. füzet, Nr 733., 1795. II./188. sz., 244—249. föl.

4. Ugyanott, 168. föl.

179