Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)

IV. fejezet. A Duna–Tisza-csatorna építése a magán-részvénytársaság eszközeiből

tűzték a magyar kamara napirendjére, hogy azután augusztus 20-án visszaküldjék Bécsbe.45 46 Ezután már gyorsabban haladtak az események és a kamarai igazgatóság ülését már augusztus 29-én megtartották, az itt született döntést pedig szeptember 3-án továbbították a magyar udvari kancelláriához,40 éppen azon a napon, amikor ez az intézmény meg akarta sürgetni az ügyet, mert úgy ítélte meg, hogy szándékosan késleltetik a dolgot.47 Az ellentétes érdekek és ellenállások vagy az adminisztráció késlekedése folytán még két hónapnak kellett eltelni, míg a szerződést a kiváltsággal és az uralkodói aláírással 1793. november 12-én visszaküldték Budára a magyar kamarának, megőrzésre és végrehajtásra.48

Mivel a szerződést már ismerjük, és az 1794. évi teljes egészében azonos az 1793. évivel — eltekintve attól, hogy Ap- ponyi Antal és Johann Harrach aláírása is szerepel rajta — csak a királyi kiváltságot mutatjuk be, amely kiegészíti és alkotórészét képezi a szerződésben megszabott jogoknak és kötelezettségeknek. Mellesleg jegyezzük meg, hogy az újabb szerződés is német nyelven íródott, a királyi kiváltságot azonban latinul fogalmazták, mert azt II. Ferenc magyar királyként adta ki, Magyarország hivatalos nyelve pedig a latin volt. A dokumentum tehát részben latinul, részben pedig németül íródott, ami a monarchiában és Magyarországon is kialakult igen összetett viszonyokra enged következtetni.

A kiváltságokról szóló okmánynak hat pontja van, ebből négy új, kettő pedig már a szerződésben is benne foglaltatott.

Az első pont alapján a szerződésben előirányzott kiváltságokat az egész Magyar Királyság területére kiterjesztik. Ez azt jelenti, hogy azokon a területeken kívül is érvényesek voltak, amelyeken a csatorna áthaladt, miáltal a kiváltságos hajózási társaság jóval tágabb lehetőséget kapott a gazdálkodáshoz, s ez mellett szólt, hogy a társaságnak szándékában állt tevékenységét jóval Bácska határain túl is kiterjeszteni.

A 2. ponttal felmentették őket az alól a kötelezettség alól, hogy a társaságnak a csatorna mentén épülő irodáknak, műhelyeknek vagy a foglalkoztatott személyek lakásának szánt épületekben éjszakai szállást adjanak a katonáknak. A küszöbön- álló viharos háborús évekre való tekintettel nem kell lebecsülni ennek a kedvezménynek a jelentőségét.

45. C. U., 33. füzet, Nr 733., 1794. VIII./297. szám, Nr 10407., 98. föl.

46. Ugyanott, Nr 1510, 99. föl.

47. C. U., 33. füzet, Nr 733, 1794. IX./109. szám, Nr 1652, 108. föl.

48. C. U., 33. füzet, Nr 733, 1794. XI./115. szám. Nr 1794., 127+139. föl. E szám alatt található a kiváltság és a magyar kamarának a privilegizált hajózási társasággal kötött szerződése.

155