Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
III. fejezet. A csatorna építése körüli elvi ellentétek
kapitalista fejlődést támogassa és kedvezményeket tegyen a polgárságnak, s ily módon, akarata és történelmi érdekei ellenére is a kapitalista elemek feltörését segítse elő a hűbérállam gazdaságában, és saját bukásának nyisson utat. A könyv bevezetőjében általános megjegyzést tettünk a monopolisztikus társaságokról mint a fejlődés sejtjeiről a hűbéres társadalom ölében. Ehhez fűzzük hozzá Marx néhány gondolatát és értékelését, abból a felismerésből kiindulva, hogy a régi szerkezet széthullása felszabadítja az új társadalmi elemeket, így fejlődött ki a hűbéres társadalom gazdasági szerkezetéből a kapitalista társadalom gazdasági szerkezete. A csatorna privilegizált részvénytársaság általi építése javaslatának győzelme nemcsak a fenti gondolatok pontosságát bizonyítja, hanem azt is, hogy a különleges technikai feltételekkel összhangban, a termelés különféle területein, a kapitalizmus különböző fejlettségi fokán a pénztulajdonosok eszköztársításával szükségszerűen teremtődött meg a tőkeminimum, annak az értékösszegnek minimuma, amelyet a tőkés termelés különböző termelési fokain, a termelés különböző területein, a technikai feltételeknek megfelelően megvalósítottak, ami nélkül hozzá sem lehetett fogni a Duna—Tisza-csatorna építéséhez, mert az utak és nagy csatornák építése szükségszerűen feltételezi, hogy a tőkeminimum mindig aránylag magas legyen, magasabb, mint a többi technikai ág java részében, mindenesetre olyan magas, hogy a még fejletlen Habsburg-államban egyén nem rendelkezhetett vele, így az osztrák körülmények között leggazdagabbnak számító sem. (Tőke, I., 290. old.; Budapest, 1978) 3. A SZAKBIZOTTSÁGOK HELYSZÍNRE KÜLDÉSE A csatornaépítés terve ezek szerint aránylag könnyen jutott át az állami fórumokon, bár maradt még egy nagyobb akadály. Ezt is le kellett küzdeni, mielőtt meghozták volna a végső döntést és végül aláírták volna a részvénytársaság és az állam közötti szerződést. A helytartóság és a magyar kamara együttes döntése alapján alakított szakbizottságokról van szó. Ezenkívül a magyar kamara javaslatára és a Kiss fivérek kérésére a haditanács (Hofkriegrat), az osztrák hadsereg vezető szerve 1792. augusztus 5-én határozatot hozott, hogy a Kiss fivérek tervét a terepen ellenőrzi le, mégpedig a környező területek árvízbiztonsága szempontjából és védelmi szempontból. A haditanács ezzel a feladattal a szlavóniai vezérparancsnokság építészeti igazgatóságát bízta meg. A helytartóság és a magyar kamara szakbizottságának terepre indulása alaposan elhúzódott. A magyar kamara csak 1792. 126
