Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
III. fejezet. A csatorna építése körüli elvi ellentétek
akadályon is, és 1792 februárjának közepe táján már biztosak lehettek abban, hogy elképzeléseiket meg is valósíthatják, bár nem a remélt határidőben. Mindebből adódik, hogy a Kiss fivérek tervének gazdasági és technikai igazoltsága már az első pillantásra olyan világos és meggyőző volt, hogy kedvező fogadtatásra talált még az eléggé elmaradott, konzervatív osztrák és magyar hűbérurak körében is. A jobb érthetőség kedvéért adnunk kell két magyarázatot. Először is, abban az időben a viszonylagosan elmaradott Habs- burg-birodalomban a nagy földbirtokosok között kialakult egy egyelőre szűk réteg, amely a roboton kívül a bérmunkát is alkalmazta, és fokozatosan áttért a kapitalista gazdálkodás kezdeti formáira, sőt manufaktúrákat és ipari vállalatokat is alapított. Ez inkább Csehországra és Morvaországra volt jellemző, sokkal kisebb mértékben Magyarországra, bár ott is nagy különbségek voltak az egyes vidékek gazdasági fejlettsége között. Viszonylag fejlett volt például Nyugat-Magyaroroszág úgynevezett dunántúli vidéke, amely a szűkebb Ausztriával volt határos. Kelet felé menet a gazdasági fejletlenség mind szembetűnőbb volt, ami elsősorban a török hódításokban pusztítást szenvedett vidékekre volt jellemző. Még a legelmaradottabb nemesi rétegek is tudatában voltak azonban, hogy gazdasági előrehaladásukban mekkora szerepe van a közlekedésnek. A másik körülmény, amely bizonyára oda hatott, hogy Bécs Buda is aránylag gyorsan nyilatkozott, az a tény volt, hogy a gazdaságilag fejlett nyugat-európai országokban már egy évszázaddal korábban javában építettek hajózható csatornákat. A Habs- burg-birodalom e tekintetben is elmaradottnak számított, az osztrák abszolút monarchia előtt állt a feladat, hogy a lemaradást, ha csak részben is, de bepótolja, és bátrabban lásson neki az elmaradottság felszámolásának, abban a korában, amikor Angliában virágzott az ipari forradalom, Franciaországban győzött a burzsoá forradalom és az emberiség fejlődésének új korszakába lépett. Miután Budán megvitatták a Kiss fivérek javaslatát, a helytartótanács és a magyar kamara észrevételeivel és kiegészítéseivel együtt visszautalták Bécsbe, ahol 1792 áprilisában élénk vita kezdődött róla. A csatornáról és építésének célszerűségéről kedvező vélemény alakult ki, de mint várható is volt, elvi vita alakult ki arról, hogy ki építi a csatornát: az állam-e vagy egy magántársaság, és milyen feltételek között. Két ellentétes szempont alakult ki. Kempelen udvari tanácsos, mint tudjuk, elfogadta a Kiss fivérek valamennyi fontos kérelmét, beszámítva a javaslatot is, hogy a csatorna építését magántársaság végezze. Az udvari kamara tanácsának legtöbb tagja egyetértett vele. Schwitzen 115
