Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)

II. fejezet. A Duna–Tisza-csatorna terve és tervezői

származott, hogy a só bányászása és elosztása állami monopóli­um volt, ebből kifolyólag maga az állami hatalom, amelytől a 25 évre szóló kiváltságot kérték, biztosíthatta a csatornatársaság­nak az állandó jövedelmet. A csatorna kezdeményezői és terve­zői tudatában voltak a körülménynek, hogy ha megkapják a sószál­lítás kizárólagos jogát, sokkal könnyebben szerzik meg a felhal­mozott pénzösszegek tulajdonosainak bizalmát, és egy olyan or­szágban biztosítják magánforrásból a szükséges anyagi eszközö­ket, amelyben még a régi hűbéri termelési viszonyok uralkodtak, és ahol még nem ismerték a kapitalista jellegű részvénytársasá­gokat, amilyet a Kiss fivérek szándékoztak megalapítani. 17. kép — A fontosabb sóraktárak Magyarországon 97

Next

/
Thumbnails
Contents