Petrasovits Imre: Az agrohidrológia főbb kérdései (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988)
IV. A mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztését megalapozó kérdések
Mindezek azonban nem a termőhely, hanem egy-egy összetevőjének a vízháztartási jellemzői. Ezek nem fejezik ki a klíma-, a talaj- és a hidroszféra tényezőinek tér- és időbeli kölcsönhatását és eredőjét. Nem tükrözik a természeti „milieu” és a termesztett növény vízháztartási viszonyát. A gyakorlati termelés eredménye viszont ettől függ. Kutatásaink évek óta olyan szemlélet és módszer kidolgozására irányultak, amely alkalmas lehet a vizháztartási jelenségek és hatások szintézisére, a földhasználat és növénytermesztés igényének összevetésére, viszonyuk számszerűsítésére a mérnöki gyakorlat számára. A gyakorlati növénytermesztést leginkább az érdekli, hogy ha valamilyen növényféleséget eredményesen akar termeszteni, akkor számíthat-e, és ha igen, milyen mértékű és valószínűségű korlátozó vízháztartási helyzetre. A termőhely klímájának, talajának és hidroszférájának elsősorban annyiban és akkora jelentősége van a vízháztartási helyzet megítélésénél, amennyire a termőhely — földhasználattól is függő — vízigénykielégítő képességét, azaz hidropotenciálját befolyásolja, javítja vagy rontja. A továbbiakban erre a fontos kérdésre adható válasz lehetőségét mutatjuk be. 3.2. AGROHIDROPOTENCIÁL (AHP) SZÁMÍTÁSA, PRODUKTIVITÁSA, ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI Számszerű értéke egyrészt a milliméterben kifejezett vízfogyasztás és a vízigény , másrészt a vízfogyasztás mm-ben. Mind a vízfogyasztás, mind a vízigény dinamikus oldala evapotranszspirációs folyamat. Az agrohidropotenciál idődinamikája lehet: — tartós (fenofázisra, vegetációra, kritikus szakaszra), vagy — pillanatnyi. Tér, illetve területi értelmezése lehet: tábla, vízgyűjtő vagy táj méretre generalizált. A vízigénykielégítő képesség hatás-jellege lehet: — folyamatos és nem korlátozó, — folyamatos és korlátozó, — nem folyamatos, amikor vagy a vízhiány, vagy a káros víztöbblet megszakítja a növényállomány vízigényének folyamatos kielégítését. Az agrohidropotenciál produktivitás a vízfogyasztás hasznosulását fejezi ki és jelentős mértékben függ nemcsak a termőhely ökológiai változásának mértékétől, hanem az alkalmazott faj, illetve fajta biológiai tulajdonságaitól és a termesztéstechnológiától. A különböző AHP értékhez tartozó kukorica-vízfogyasztás produktivitás határait foglalja össze a 41. ábra. Az ábrán bemutatott sáv az évenkénti időjárási és a helyenkénti technológia változékonyság lehetséges határait ábrázolja, és egyben a modell érvényességi tartományát is kijelöli. Hasonló összefüggések más kultúrákra is megfogalmazhatók. hányadosa 142
