Petrasovits Imre: Az agrohidrológia főbb kérdései (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988)
IV. A mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztését megalapozó kérdések
fogható fel, amikor az intercepció kisebb részben közvetlen levélen keresztül történő vízfelvételt, főként pedig az evapotranszspirációt csökkentő páratelítettség növelését eredményezi. A luxusfogyasztás jellegét jól tükrözik azok a megfigyeléseink, amelyek szerint egy kukoricaállomány napi, nem korlátozott evapotranszspirációjának mennyisége 3—4 mm-t, az intercepciós párolgás pedig hasonló körülmények között 7—8 mm-t tett ki. 2.3. A TALAJVÍZSZINT HATÁSA A növényállományok vízigényének kielégítésében jelentős szerepet tölthet be, különösen nem öntözött viszonyok között, a talajvíz magassága és a tenyészidő alatti ingadozás. A talajvíz magasságának hatása a növények gyökerezési mélységével kölcsönhatásban vizsgálható. A viszonylagos magas talajvíz és a viszonylag mélyen gyökerező növények vízigényük jelentős részét képesek a talajvízkészletből kielégíteni. Az ezzel kapcsolatos összefüggések számszerűsítésére dr. Szalóki Sándor és munkatársai (1984) nyomán a 21. táblázatot közöljük. Jó vízgazdálkodási talajról van szó, ahol az 1 m-es szelvényben a diszponibilis víztartó képesség 12—17 térfogat %, vagyis 120—170 mm/m. 21. Táblázat. Különböző növényfajok tenyészidei összes vízhiánycsökkentő hatása (mm) jó vízgazdálkodású talajon, különböző talajvízmélység esetén (Szalóki et al., 1984) Talaj vízmélység m-ben 2 3 1,5—2,5 1 2 2—3 1,2-2,5 ' » Zalaegerszeg T úrkeve térségében Búza — 4 7 ____ 1 2 23 Kukorica — 5 8 — 34 68 Cukorrépa — 4 9 23 64 80 Lucerna 31 42 43 100 165 190 Gyep — — 83 — — 126 A Zalaegerszeg és Túrkeve térségében bemutatott számok mutatják az előbbi felvetésünket. A gyökerezési mélység és a talajvízmagasság közötti korreláció szerint minél mélyebb a gyökérzóna és minél magasabb a talajvíz, annál nagyobb mértékben játszik szerepet a talajvízkészlet a növényállományok vízigényének a kielégítésében. Természetesen itt a talajvízszint-magassággal kapcsolatosan utalnunk kell arra, hogy a gyökérzónához viszonyított túlzott megemelkedés viszont káros víztöbbletként mind a vízfelvételt, mind pedig a termést jelentősen korlátozhatja. Ez különösen jelentős a lucerna esetében, de a cukorrépa esetében is. A szárazabb térségekben a viszonylag magas talajvíz fokozottabb szerepet játszik a vízigény kielégítésében. Ezt mutatja a Zalaegerszeg és Túrkeve térség adatainak összehasonlítása a különböző talajvízváltozatok esetén egyaránt. 139
