Petrasovits Imre: Az agrohidrológia főbb kérdései (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988)

IV. A mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztését megalapozó kérdések

van) 20 mm vízfeleslegük adódik. A másik esetben (amikor a talajban 0 mm a könnyen felvehető vízkészlet) 80 mm öntözővíz-mennyiségre van szükség.

A gyakorlatban a legnagyobb valószínűsége annak van, hogy e talajok víztartalma a mértékadó időszakban, a kukoricatáblákon is, az egyes gazdaságokban eltérő szinten vannak. Tehát a közepes víztartóképességű, 1 m-es talajszelvény könnyen felvehető vízkészlete 0—100 mm között váltakozik. így a kukoricaállomány lehetséges átlagos öntözővízigénye — 20 +80 mm között váltakozhat olyan talajon, amelynek a könnyen felvehető vizet tartó képessége: 100 mm.

A mértékadó átlagos öntözővízigénynek a fenti lehetséges két szélső értéknek az átlagát:

(-20 + 80): 2 = 30

fogtuk fel.

Ugyanezzel a módszerrel számítható a mértékadó öntözővízigény a 80 és a 130 mines könnyen felvehető víz tározására képes talajokra, amikoris (0 + 80): 2 = 40, illetve ( —50 + 80):2 = 15 mm értékek adódtak Gödöllőn, kukoricára, a július 15.— augusztus 5. között, az évek átlagában.

Az így számított értékek olyan átlagoknak tekinthetők, amelyek feltételezik, hogy a mértékadó időszak kezdetén az azonos állomány talajának könnyen felvehető vízkészlete átlagosan a DV 75%-os szintjén van, de sehol nincs a DV 50% alatt. Gazdaságossági számítások volnának szükségesek annak eldöntésére, hogy hol, milyen állománynál volna célszerű a DV 50% határt csökkenteni, tehát a talajban tározott vízből a nehezebben felvehető tartományt is mobilizálni, és ezáltal kisebb mértékadó öntözővízigényekhez jutni.

Az ismertetett módszerrel bármely éghajlati körzetre, növényfajra és talajtípusra számíthatók a mértékadó öntözővízigénynek nemcsak átlagos értékei.

1.3. A NÖVÉNYÁLLOMÁNYOK VÍZIGÉNY- ÉS ÖNTÖZŐVÍZIGÉNY SZÁMÍTÁSA

Ha az adott növényzet tenyészidejének kezdetén a biotop pillanatnyi vízkészlete (Kk) és megfelel a vízigény statikus nagyságának (sVi), akkor a tenyészidő alatt:

1. dVi = ET„ (46)

2. dVi = C + Öi (47)

3. Öi = dVi - C(1>2.3) (48)

4. Öi = ET0 - C(1,2,3) (49)

A növényállományok vízigényének elméleti értelmezését az öntözéssel összefüggésben, az alábbi gondolatmenet vázlatos ábrázolásában mutatja be:

'• Vl ~ [£ <50)

134