Petrasovits Imre: Az agrohidrológia főbb kérdései (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988)

III. Jelenségek és folyamatok

36. ábra. Nomogram a kukoricatermés- és £Tk becslésére a FAO- és tőszám, valamint növénymagasság alapján. Tevel, 1981. Gödöllő, Pakod, Palotás (1966—68) (Fogarasi, 1985)

nélküli tényezőjét, mint integrált mutatóját, összetevőire bontotta (analízis). Ezt követően feltárta kapcsolatrendszerüket, majd szintetizálta. Végül bevonta a terméshozamokat, és egy nomogramban egyesítette a teljes kapcsolatrendszert.

Ezt a kibővített összefüggésrendszert mutatja szintetizált nomogramja.

A könnyebb áttekinthetőség végett a hozzávezető út egy-egy állomását érzékelteti a 34., 35. ábrán.

Az ET aspektusából újat a 36. ábra ad. Ugyanis ezen összefüggés révén a Petrasovits-képletbe közvetlen szabályozóként belép a LAI, a havi átlagos levélfelület- index (LAI).

Fogarasi a már LA/-értékek bevonásával finomított Petrasovits-féle ET formula segítségével nomogramot szerkesztett az ET becslésére optimális vízellátás esetén.

Bár megállapításai nagy számú, statisztikailag alátámasztott és igazolt összefüggésekre támaszkodnak, mégis nyomatékosan felhívja a figyelmet az ábrán feltüntetett érvényességi tartományokra és az összefüggések szorosságát, illetve igazoltsági szintjét mutató számértékekre.

Antal (1968/a) a potenciális evapotranszspiráció napi értékeinek számítására a léghőmérséklet és a telítési hiány napi közepeit használja a

/,£=0,74(es-e)°'7(l+fl(/)4'8 (34)

formájú képletében, ahol es a t léghőmérséklethez tartozó telítési hiány, e a tényleges páranyomás napi közepe millibarban.

119