Petrasovits Imre (szerk.): Síkvidéki vízrendezés és -gazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1982)

Dr. Ravasz Tibor: A vízrendezés agronómiai alapjai és termesztéstechnikai kapcsolatai

— a forduló ívhossza, amit az erőgép fordulási sugara határoz meg, figyelemmel a függesztett és félig függesztett ekékre (fi);

— a fordulók kereszt- vagy egyenes úthossza, ami a fogásszélesség függvénye (fe);

— a fogásszélesség, hiszen a kiszántást követően a következő fogásig egv teljes fogásszélesség választja el a szántógépet az új munkamenet megkezdéséig ( Fsz).

Vegyünk alapul egy RÁBA—245 erőgépet, RÁBA—IH félig függesztett mélyszántó ekével, 2,4 m munkaszélességgel (6 ekefej, ä 40 cm), 9 m géphosszal és 8 m fordulási sugárral. Ha a táblát 60 m-es fogásokra osztjuk, akkor egy fogást ez az aggregát 25 munkamenetben szánt ki (25X2,4 = 60). Ebben az esetben a forgó- vagy üresjárati úthossz fogásonkét a következő:

— az összetevők szerint

a kiállási úthossz (Ku) — 450 m

a fordulók ívhossza (fi) = 795 m

a keresztegyenesek hossza (fe) = 319 m a fogásszélesség ( Fsz) = 60 m

— a végösszegben 1624 m

azaz minden 60 m széles fogás kiszántásához 1624 m üresjárati forgóút tartozik, függetlenül attól, mekkora a tábla. Természetesen az üresjárati és munkaút aránya — a fogáson belül — a munkaúthossz, azaz a fogáshossz függvénye.

Mivel a szántás munkaúthossza nem más, mint a fogáson belüli menetszám (60:2,4 = 25) és a fordulótól fordulóig tartó munkaúthossz szorzata, könnyű az összehasonlítás a fogáshoz tartozó (ez esetben 1624 m) forgó vagy üresjárati úthossz és a fogáshosszal meghatározott munkaúthossz között pl. százalékarányban vagy más módon (3. táblázat).

A 3. táblázatból kiolvasható, hogy 5% körüli forgó- vagy üresjárati útarány az 1200 m körüli fogáshosszúságnál áll be. A fogás teljes kiszántásához 31,6 km-t kell menni a szántóaggregátnak, ami 5 km-es munkasebességgel 6,3 tényleges munkaórát vesz igénybe. Kitűnik az is, hogy ha ezen felül növekszik a fogáshossz, a forgóútarány csak kismértékben javul. Pl. ha a fogáshossz 50%- kal nagyobb — 1200 + 600 = 1800 m — a forgóútarány 5,1 %-ról 3,6%-ra csökken, azaz a javulás mindössze (5,1 — 3,6) 1,5%. De ha fordítva, az 1200 m-es fogáshosszt pl. a vízállás vagy beázott talajfolt kettéosztja, s ezért felére csökken a munkaút — a kieső területet most figyelmen kívül hagyva —, a két 600—600 m-es fogáshossz külön-külön megszántása megduplázza a 60 m-es fogásszélességre eső forgóúthosszat, hiszen nem két, hanem négy forgó esik az eredeti fogás kiszántására. Ezért 9,7%-ra nő az üresjárati arány, ami 4,6% teljesítményarány-romlást idéz elő. Területteljesítményben — az előbbi adatokkal számolva, azaz 7,2 ha teljesítés 6,3 óra effektiv munkaidőben — 1,1 ha/óra teljesítmény alapján ez 1,5% = 165 m2/óra teljesítményjavulást, 4,6% = 506 m2/óra teljesítménycsökkenést jelent.

46