Petrasovits Imre (szerk.): Síkvidéki vízrendezés és -gazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1982)
Soltész József: A nagytérségi vízrendezés múltja és jövője hazánk sík vidéki területein
77. ábra. A belvízlevezető csatorna, a szivattyú kapacitás fejlődése források megteremtése az érdekeltségi hozzájárulás kívánt mértékű emelésével, illetve a feladatokkal arányos gépesítés megvalósítása; — a vízitársulatok mind szélesebb körű bekapcsolódása az üzemi vízrendezési létesítmények karbantartási feladatainak ellátásába; — fokozott részvétel az országos tározási program végrehajtásában. A nagytérségi vízrendezés állami főművei az üzemi vízrendezési létesítményekkel összehangoltan oldhatják csak meg a termelési biztonság növelését. Az összhang hiánya rontja a főművek területi vízrendezésben betöltött funkcióját, hatékonyságát. Ezért fokozott ütemű fejlesztés szükséges, elsősorban a térségi meliorációval érintett területeken. A növénytermesztési termelési biztonság, illetve a termelékenység növelése a vízgazdálkodási ág részéről legközvetlenebbül az egyes mezőgazdasági művelési ágak természetes vízháztartási viszonyainak a mezőgazdasági termelési igényekkel való összehangolását jelenti. Jelentős szerepe van az optimális talajvízállapot megteremtésének a talaj képződési folyamatokra, a termesztési technológiára, a gazdaságos és energiatakarékos agrotechnikai rendszer kialakítására. A kérdés részleteivel más fejezetek foglalkoznak. Itt arra mutatunk rá, hogy a felszíni hálózati elemeket (árkokat, mesterséges vápákat stb.) úgy kell 21 321
