Petrasovits Imre (szerk.): Síkvidéki vízrendezés és -gazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1982)

Soltész József: A nagytérségi vízrendezés múltja és jövője hazánk sík vidéki területein

A belvízrendszereket gazdasági szempontból differenciáltan kell fejleszteni. Ennek megfelelően azokon a területeken, ahol a beruházások hatékonysága nem biztosítható, meg kell vizsgálni az adott terület más célú hasznosításának lehetőségeit.

A társadalom ma ismert és távlati igényeit a vízgazdálkodás minden ágának megfelelő arányos fejlesztéssel lehet kielégíteni. A fejlesztés megalapozása a Tisza völgyében olyan művek megvalósítását igényli, amelyek a vízgazdálkodási célkitűzéseket komplex módon, a leghatékonyabban oldják meg. A belvízrendszerek fejlesztésénél a Tisza völgyében az öntözésnek jelentős szerepe van. A belvízrendezési fejlesztést az öntözésfejlesztéssel egy időben vagy azt megelőzve, külön összhangot teremtve a meliorációfejlesztésekkel, települések vízrendezésével kell végrehajtani.

A Tisza-völgy gazdasági fejlődését korlátozó vízkárok csökkentése végett Békés, Csongrád, Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-SzatmárésHajdú- Bihar megye egyes belvízrendszereinek fejlesztése súlyponti feladat (75. ábra).

A fejlesztési célokat az egyes térségekre készült (Szolnok, Békés, Csongrád, Szabolcs-Szatmár és Borsod-Abaúj-Zemplén) tanulmánytervek határozzák meg. A végrehajtandó vízrendezési feladatok a csapadékgazdálkodás elvére épülnek.

A sík vidéki vízrendszerek (belvízrendszerek) kapacitásának jobb kihasználása végett távlatilag koncepcionálisan a következő fejlesztési célokat tűzték ki:

— a főművek szivattyúkapacitását 690 m3/s-ról 850 m3/s-ra, a belvíz- rendszerek állami főműveinek 28,51/s km2 fajlagos vízlevezető képességét pedig 37 1/s km2-re kell növelni (76., 77. ábra);

— a belvízlevezetések meggyorsítására az esésnövelő másodlagos szivaty- tyútelepek kapacitását az időszak végéig mintegy 250 m3/s-ra kell növelni;

— a belvízlevezető rendszerek fejlesztésével összhangban kell megvalósítani a csapadékvizek jobb hasznosítását tározók építésével, valamint a csapadék helyszíni hasznosítását elősegítő agrotechnikai és agronómiái eljárások alkalmazásával ;

— szükséges, hogy tovább növekedjék a komplex melioráció keretében az üzemen belüli csatornahálózat hossza, illetve a felszín alatti vízelvezető elemek (talajcsőhálózat) aránya a nagyüzemi táblásítás által megszabott mértékben.

A vízitársulatok vízrendezés-fejlesztéssel kapcsolatos legfontosabb céljai a következők:

— a helyi jelentőségű közcélú vízrendezési létesítményeknek a vízgazdálkodási és mezőgazdasági termelési igényekkel összehangolt fejlesztése, rekonstrukciója, üzemeltetése, külön figyelemmel a súlypontosan fejlesztendő területekre;

— a társulatok kezelésében levő helyi jelentőségű közcélú vízfolyásmeder és csatorna éves rendszeres fenntartása, aminek alapfeltétele az anyagi erő318