Petrasovits Imre (szerk.): Síkvidéki vízrendezés és -gazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1982)
Soltész József: A nagytérségi vízrendezés múltja és jövője hazánk sík vidéki területein
A mezőgazdasági termelés fejlődésével párhuzamosan a vízrendezési létesítményekkel kapcsolatban támasztott igények az ismertetett okoknál fogva folyamatosan változnak, ezért egyes vízrendszerekben, belvízrendszerekben újabb főművi fejlesztések, korszerűsítések szükségesek. A vízrendezési főműveknek más népgazdasági ágak igényét is ki kell elégíteniük (települések védelme, közlekedési hálózat védelme, ipari objektumok védelme stb.), ezért összehangolt igény alapján fejlesztésük meghatározó lehet egy adott térségben, és ekkor indokolt a melioráció—üzemi vízrendezés kapcsolódásának figyelembevétele. Vannak területek, ahol nem indokolt művelé- siág-változás miatt növekedtek a fajlagos vízkárok. A vízrendezés — mind a nagytérségi, mind az üzemi — végrehajtásakor meghatározóak a gazdaságossági kérdések, amelyek egyes területi vízrendezés végrehajtásakor szükségessé tehetik a művelési ág megváltoztatását. Ez nagy költségű vízrendezési beruházás megtakarítását eredményezheti. A vízrendezési főművek csak a feltételeit teremtik meg a területi vízrendezésnek, erre önmagukban nem képesek, ezért a melioráció részeként végrehajtott üzemi vízrendezés nélkül ilyen értelmű hatékonyságuk csak csökkent értékű lehet. A vízrendezés a meliorációval (üzemi vízrendezés) együtt az ország egész mezőgazdaságilag művelt területével kapcsolatban van. Ez a kapcsolat egy adott térség fejlesztésekor csak akkor érvényesülhet hatékonyan, ha — a beavatkozások hidrotechnikai és agrotechnikai elemei szoros funkcionális kapcsolatban vannak, és — a vízgazdálkodás, valamint a mezőgazdaság különböző szintű szervezetei között szoros, összehangolt együttműködés alakul ki. Az üzemi vízrendezések hatékonysága a kapcsolódó rendszerfolyamatok (főművi, társulati, üzemi, tanácsi vízrendezések együtt) általános összefüggése alapján ítélhető meg. A rendszerfolyamatok funkcióit (vizek összegyülekezése, tározása, elvezetése) egyéb népgazdasági érdekek (ipari objektumok, közlekedéshálózat, települések védelme) is befolyásolják. Egy adott mezőgazdasági üzem vízrendezési igényét tehát az egyéb népgazdasági érdekekkel összhangban lehet és kell kielégíteni, vagyis szoros összefüggésben a környező nagyobb térségben folyó vízgazdálkodással. E feladatok végrehajtásával kapcsolatban tovább fokozódik a vízrendezési munkák koordinációjának jelentősége. E koordinációs feladatok teljesítése tehát összességében a vízrendezés harmonikus egységét követeli meg: — a népgazdaság ágazataival; — a vízgazdálkodás más területeivel és — a vízrendszereken belül a tábla, az üzem, a vízgyűjtőre kiterjedően, valamint a nagytérségi vízrendezés egységei és elemei között. 314
