Petrasovits Imre (szerk.): Síkvidéki vízrendezés és -gazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1982)

Dr. Ijjas István: A sík vidéki térségek belvízjelenségeinek matematikai modellezése

— az alsó zónából nem számítottak párolgást;

— paraméter-optimalizációt vezettek be.

A számítás alapadatai a 2 órás csapadékösszegek és a vízgyűjtő-paraméterek. Az eredmény: kétóránkénti lefolyásértékek, az altalaj és a feltalaj nedvességviszonyai, valamint a párolgás.

A modellt az említett Kloten környéki vízgyűjtőn kívül másik négy kísérleti területen is kipróbálták. Az egyszerű, véletlen próbálkozásokon alapuló optimalizáció elég gyors, mert az egyes paraméterek értékei csak szűk tartományban mozoghatnak.

Hazai modellek

Az EXPRE és a DRAINAGE modell a sík vidéki befolyásolt összegyülekezési folyamat vizsgálatához

A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központban a Kienitz Gábor által kidolgozott matematikai modellek és algoritmusok alapján [Kienitz, 1968, 1970, 1972, 1974] programokat írtak a sík vidéki vízgyűjtőkön keletkező belvíztömeg (EXPRE modell) és a belvízelvezető csatornák szelvényeiben kialakuló vízhozam-idősorok, valamint a belvízöblözetben kialakuló elöntések nagyságának számítógépi meghatározásához (DRAINAGE modell). A modellek, illetve a programok kötött talajú, sík vidéki vízgyűjtők esetén alkalmazhatók. Gyakorlati felhasználásukkal és továbbfejlesztésükkel Fehér Ferenc foglalkozott [Fehér, 1976].

Az EXPRE elnevezés az EXCESS WATER PREDICTION (belvízelőrejelzés) angol kifejezés rövidítése, a DRAINAGE elnevezés pedig vízelvezetést jelent. A számítógépi programozási nyelvek angol nyelvű utasításokból állnak, ezért nemzetközileg kialakult szokás a programok és modellek angol elnevezése, ami megkönnyíti a nemzetközi programcserét. így kaptak angol eredetű nevet a magyar modellek is.

Kienitz a belvíz keletkezésének folyamatát négy szakaszra osztotta:- az első szakaszban a belvíz néhány cm mélységű és néhány m2 nagyságú tócsákat alkot;- a második szakaszban a mélyebb vonulatokban 10—20 cm átlagos mélységű, néhány száz m2 kiterjedésű belvízfoltok alakulnak ki;

— a harmadik szakaszban a belvízfoltokban a vízszint eléri azt a küszöbértéket, amikor átfolyik egy másik foltba vagy csatornába, így belvízfolt- láncok alakulnak ki;

— a negyedik szakasz a csatornákban való vízmozgás.

Az előbbi szakaszokból álló teljes folyamatot Kienitz két fő részre osztotta, és ennek megfelelően az összegyülekezési folyamat vizsgálatához két modellt és ezek megoldásához két számítógépi programot dolgoztak ki. így a

137