Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)
III. A növénytermesztés problémái a károsan vízbő területeken - 3. Az időszakos vizbőség jelenségei
az elöntés időpontja és időtartama szerint Március hóban Április hóban Május hóban Június hóban napok száma 3 7 ! 11 15 3 7 i 11 15 3 7 1 11 15 1 3 | 7 | 11 15 csökkenés százaléka 5 15 30 50 10 25 40 70 20 40 70 100 20 50 80 100 5 15 50 80 10 40 80 100 15 60 90 100 20 70 90 100 — 10 20 30 10 25 40 60 10 30 50 100 10 40 70 100 — — — 10 — 10 20 30 — 15 30 50 — 20 30 50 10 20 40 100 15 40 75 100 15 50 75 100 20 50 75 100 — — — — 20 80 100 100 10 50 80 100 10 40 75 100 10 50 100 100 10 50 90 100 10 50 90 100 10 40 90 100 30 80 100 100 30 80 100 100 40 90 100 100 50 100 100 100 — — — — 20 40 60 100 20 50 75 100 10 40 60 80 — — — — 10 20 40 80 10 30 60 100 10 40 80 100 — — — — 10 20 50 80 15 30 80 100 20 40 80 100 (február végi vagy március eleji) vetést igénylő növényekre, mint pl. a tavaszi búza, a tavaszi árpa, a zab, a len, a mák, a lucerna, a füvesherék, a borsó stb. Ezek a növények éghajlatunk alatt csak akkor adnak kielégítő termést, ha magjukat korán vetjük. A len vetésének kéthetes késése már 40—50 százalékos, egyhónapos késés pedig 80 százalékos terméscsökkenést okozhat. A tavaszi búza késő vetését a nyáron gyakran előforduló nagy hőség veszélyezteti, aminek következtében a búza megszorul. Ilyenkor a kár 60—70 százalékos lehet. A belvíz terméskiesést okoz akkor is, ha sáros talajon készítjük elő a vetőágyat. Hasonló a helyzet a növényápolási munkákat illetően, mivel az elöntések, de a kisebb belvizes foltok is rontják a munka minőségét, és akadályozzák a gépek haladását. Káros a tavaszi elöntés azért is, mert a vízborítás következtében a talajélet megbénul, ami a tavaszi vetések kelésére és kezdeti fejlődésére különösen hátrányos. Az olyan mértékű belvízelöntések esetén, mint hazánkban az 1941. évi volt, tavasszal nem lehet vetni. Ebben az évben kb. másfél millió kataszteri holdat borított el a belvíz. Jelentős területekről a vizet csak június hónapban lehetett levezetni, amikor már csak másodvetésnek számítható, és csak fél termést adó növényeket (köles, mohar, csalamádé stb.) vethettünk. Ezenfelül kb. háromszázezer kataszteri hold műveletlenül maradt, mert a földeket nyár végéig víz borította. A tavaszi vetésű növényekben okozott belvízkárok nagyságát a 25. táblázat 5—10. rovatai részletezik. A zöldségkertészeteket és gyümölcsösöket általában olyan, magasabb fekvésű területeken létesítünk, amelyeket belvíz nem vagy csak igen ritka esetben veszélyeztet. Ha azonban bármi oknál fogva belvízelöntésnek kitett területen létesítünk zöldségkertészetet, a víz elvezetéséről rövid idő alatt gondoskodni kell, mert a belterjes művelést és nagy beruházást 91
