Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)
III. A növénytermesztés problémái a károsan vízbő területeken - 2. Az állandó vizbőség jelenségei
a vízszinteshez közel álló. A környező területeknél általában alacsonyabban fekszenek. Az alacsonyabb fekvés eredményeképpen a külső területek elfolyó — ásványi tápanyagokat kisebb-nagyobb mennyiségben mindig tartalmazó — vizei a lápra behatolnak. A fellápok ásványi táplálóanyagokat nem vagy alig tartalmaznak. A rajtuk kialakult növénytársulás olygotroph-, csupán légköri táplálóanyagokon is megélő növények társulása. A fellápok felülete többé-kevésbé domború. A domború felület még akkor is megakadályozza külső eredetű — ásványi anyagokban gazdagabb — vizek talajra jutását, ha egyébként a geográfiai helyzet ezt lehetővé tenné. A fellápok kialakulásuk kezdetén legtöbbször átmentek a síkláp-állapoton is. Kialakulásuk feltétele, hogy a szervesanyag-képződés üteme tetemesen haladja meg a felbomlás ütemét, s a szerves anyag felhalmozódása révén létre jöjjön a fellápokra jellemző vastag tőzegréteg s a kiemelkedő domború felület. E folyamatoknak a hűvös éghajlati övék alacsony hőmérséklete felel meg. Ezért a fellápok észak felé haladva gyakoribbak. Bár kialakulásuknak nem feltétele, hogy nagyobb tengerszint feletti magasságban legyen a láposodó terület, a külvizek távolmaradásának feltétele főként a vízválasztók tetején és oldalain teljesül. A fellápok sokszor ilyen földrajzi környezetben találhatók. Az átmeneti lápok tulajdonságaikkal — mint nevük is mutatja — a síklápok és fellápok között helyezkednek el. Növénytársulásuk mezotrof, vagyis a cönózisban egyaránt megtalálhatók az ásványi, illetve csupán légköri táplálkozást igénylő növényfajok. Az átmeneti lápok felülete legtöbbször közel vízszintes. Bennük a szervesanyag-képződés és lebomlás többé-kevésbé egyensúlyban van. A tőzegréteg vastagsága is a síklápoké és fellápoké között van. Nincs kizárva a külvizek időnkénti lápra jutása sem. Éghajlati és földrajzi viszonyokhoz való kötöttségük kevésbé határozott (23. ábra). Hazánk lápterületei szinte kizárólag a síklápok, illetve az átmeneti lápok közé sorolhatók. Ásványi táplálóanyagokban aránylag gazdagok, hasznosítási lehetőségeik nem a legrosszabbak. A lápok hasznosítása Mező- vagy erdőgazdasági termeléssel, vagy a tőzegvagyon kitermelésével lehetséges. A két hasznosítási lehetőség összeegyeztetése csak ritkán, különleges esetekben oldható meg. A tőzegvagyon hasznosítását a tőzeg sokirányú felhasználása teszi lehetővé. A tőzeg felhasználható ipari célokra is. Belőle gyártanak — többek között — parafát pótló anyagot, hő- és hangszigetelő lemezt, tetőfedő lemezt, műfát, aktív szenet, egyéb gyógyszert stb. Mezőgazdasági célokra is felhasználják a tőzeget. Tőzegfelhasználással jár a fekálkom- poszt készítése. Használják almozásra, degradált ásványi talajok javítására stb. Végül fűtési célokra is használható a tőzeg. Bár kalóriaértéke kisebb, mint a kőszéné, mégis jelentősége van, különösen tüzelőanyagban szegény tájakon. Hazánk lápjainak tőzegvagyonát mintegy 330 millió köbméterre lehet becsülni. Ebből kb. 42,5 millió m3 ipari célokra is felhasználható. A lápok hasznosításához első lépés a vízrendezés. Ez attól függően változik, hogy a láp mezőgazdasági hasznosítása vagy a tőzegvagyon kitermelése-e a feladat. A lápok mezőgazdasági hasznosításakor a káros vizet el kell vezetni, hogy a láptalaj legfelső rétegeiben megindulhasson a felhalmozódott szerves anyagok aerob bomlása, meg75
