Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)
Előszó
Könyvünkben ezért is törekedtünk elsősorban elvi alapot és adatokat nyújtani a konkrét technológiák kidolgozásához. A növénytermesztés és a vízgazdálkodás közötti kölcsönhatások ismerete és alkalmazásuk a gazdálkodásban olyan mértékben válik egyre inkább népgazdasági jelentőségűvé, amilyen mértékben a víz válik a növénytermesztési hozamok növelését, a munka eredményességét korlátozó tényezővé, úgy is, mint hiányzó nyersanyag és termelési feltétel, úgy is, mint fölösen káros anyag. A természeti adottságok és a társadalmi igények közötti eme ellentmondás fokozódása és ugyanakkor feloldása általában egyaránt a mezőgazdaság és vízgazdálkodás belterjes irányú fejlődése során megy végbe. Az egyiknek a fejlődése egyrészt eredményezi, másrészt igényli a másiknak a fejlődését. A növénytermesztés és vízgazdálkodás kapcsolatának ezt az újszerű értelmezését maga a gyakorlat vetette fel Magyarországon is, akkor és olyan ütemben, amikor és ahogyan a társadalmi igények növekedése magát a belterjes irányú fejlődést napirendre tűzte. Kezdetben csak egy-egy üzemben, napjainkban fokozódó általánosságban. A probléma jelentkezése tehát objektív társadalmi igény, felismerése ezeknek az igényeknek a kielégítése. Könyvünk a Budapesti Műszaki Egyetem és az Agrártudományi Egyetem hallgatóinak tananyaga lesz. Mind a vízépítő mérnökök, mind az agrármérnökök oktatásában a helyes képzési célból kiindulva meg kellett keresni a két mérnök-, illetve szakmérnöktípus gyakorlati tevékenységének közös pontjait és megválaszolni a közös kérdéseket. Ebben a munkában abból indultunk ki, hogy a fenti mérnöki munkamegosztás és tevékenység társadalmi célja a növénytermesztés és vízgazdálkodás kapcsolatában azonos: kevesebb ráfordítással több és jobb minőségű növénytermesztési termék előállítása, részben a hozamok növelésével, részben a veszteségek csökkentésével. Tehát mind a növénytermesztés, mind a vízgazdálkodás eszköz e meghatározott társadalmi szükségletek kielégítése érdekében. A könyv összeállításakor messzemenően figyelembe vettük a gyakorlati szakember igényeit is. * Megpróbáltuk nyomon követni a víz útját és hatását a növénytermesztésben és a növénytermesztési eljárások és tényezők hatását erre az útra. Célunk az volt, hogy felvessük és amennyire tudjuk, igazoljuk a növénytermesztés és vízgazdálkodás közötti kölcsönhatást, s közülük kiemeljük a legfontosabbakat és összefoglaljuk a leggyakrabban felhasználható adatokat, hogy ezáltal helyes szemléletet alakítsunk ki mind a mezőgazdaság, mind a vízgazdálkodás szakemberei körében. Megállapításainkat természetesen Magyarország éghajlati, talajtani, hidrológiai viszonyaihoz kapcsoltuk, ugyanakkor azonban az általánosíthatóság s az összehasonlítás érdekében külföldi példát, tapasztalatot és adatot is igyekeztünk közreadni. Őszinte köszönetét mondunk Dr. Oroszlány István és Dr. Pf.nyigei Dénes tanszékvezető egyetemi tanároknak sokoldalú és alapos lektori munkájukért, számos javaslatukért. Köszönjük Dr. Csizmadia István öntöző szakmérnöknek a lektorált kézirat rendezésében végzett hasznos munkáját, Bucsai Terézia önálló laboránsnak és Bittó Elemérné műszaki rajzolónak fáradhatatlan technikai segítségét. Petrasovits Imre 6
