Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)
II. A vízgazdálkodás és a növénytermesztés fontosabb tényezői és kapcsolataik - 3. A talaj vízháztartása
1 B Vt. % a baktériumok — száma általában összefüggésben áll a talaj termékenységével. Minél nagyobb a számuk, annál nagyobb a talajok pillanatnyi termékenysége, tehát az a képessége, hogy a növény számára szükséges ásványi tápanyagot és vizet szolgáltatni tudják. Ezeknek a baktériumoknak a száma leginkább a talaj nedvességtartalmától és hőmérsékletétől függ. A mikroorganizmusok száma, valamint a talaj hőmérséklete és nedvesség- tartalma között Fehér harmadfokú parabolikus görbével kifejezhető matematikai összefüggést talált. Ez az összefüggés azonban a hőmérsékleti határt illetően 25 C°, a nedvességtartalmat illetően pedig kb. a talaj vízkapacitásának 70 százalékos telítettségén belül érvényes. Tehát 25 C° talajhőmérsékletig és a talaj vízkapacitása 70 százalékáig a talajhőmérséklet emelkedésével, illetve nedvességtartalma növekedésével nő a mikroorganizmusok száma. Talajaszály esetén az a gyakori, hogy a talaj hőmérséklete 25 C° fölé emelkedik, nedvességtartalma pedig lényegesen a vízkapacitás 70 százaléka alá csökken, aminek eredménye a mikroorganizmusok számának csökkenése. Ezek az összefüggések Fehér munkássága nyomán, mint talajbiológiai R-törvény váltak ismertté (8. ábra). A vízgazdálkodás, különösképpen az öntözés talajbiológiai jelentőségét ez az összefüggés jól magyarázza. Az öntözéssel ugyanis nem csupán a növények vízigényét elégítjük ki. Az öntözés fő szezonjában a kiadott öntözővíz csökkenti a talaj felmelegedését, növeli nedvességtartalmát, és ezáltal közvetlenül járul hozzá a talajlakó mikroorganizmusok számának növeléséhez, a pillanatnyi talajtermékenység fokozásához. B 5 Vt.% 8. ábra. Az „R” törvény B = baktériumszám, G = mikroszkopikus gombák meny- nyisége egy gramm nedves talajban, Vt = víztartalom a nedves talaj súlyszázalékában, R= a talajnedvesség (talaj- hőmérséklet +10%), 1. Búza —borsó, 2. Búza—kukorica- forgóban a müveit terület A függőleges szaggatott vonalak a vetés, illetőleg aratás idejét jelzik A talajoldat és hatásai a növénytermesztésre A talajban levő káros sóknak a növényre gyakorolt kedvezőtlen hatását egyrészt a talajnedvesség nagy ozmotikus nyomása, másrészt a sóknak a növényi szervezetre gyakorolt mérgező hatása jelenti. A növények a talajban levő káros sókra nem egyformán reagálnak. A különböző növények reakciója ugyanazon sóval szemben is elérhető. A növények sótűrőképességével a növényállománynak éppen azt a tulajdonságát fejezik ki, hogy valamely életszakaszban különböző sók hatására milyen fokú a terméscsökkenés, illetve az egyedpusztulás. 42
