Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)
II. A vízgazdálkodás és a növénytermesztés fontosabb tényezői és kapcsolataik - 1. A hidrológiai ciklus és a növénytermesztés hatásai a ciklus jelenségeire
A lefolyási tényező értéke 0—1 között váltakozhat aszerint, hogy a lefolyás kisebb vagy nagyobb mérvű. A lefolyási tényező alakulása igen sok körülménytől függ. Ezek a következők: — a talaj fizikai tulajdonságai, elsősorban a szerkezeti állapottól függő vízelnyelő képesség, — a csapadék intenzitása, — a vizsgált terület lejtése, » — a talajt borító növénytakaró, — a hőmérséklet, — a talaj felső rétegének nedvességtartalma, ugyanis a nedves talajnak kisebb a vízelnyelő képessége mint a szárazénak. A tárolás A tárolás jelentős mind a növénytermesztés, mind az egyéb népgazdasági ágak számára. A tárolás vizsgálata során figyelemmel kell lennünk arra, hogy a tárolás — a talaj felszínén vagy — a felszín alatt történik-e, továbbá, hogy a tárolás hasznos-e vagy káros. A felszín feletti víztárolás gyakran emberi beavatkozás a víz természetes körforgalmába. Felszín feletti víztárolásra kerül sor, ha: — az évi csapadék egyenlőtlen eloszlású vagy hiányos (öntözővíz, sőt sok esetben ívóvíz céljaira), — a folyók, vízfolyások vízjárása ingadozó (árvédekezés, illetve árvíz megelőzése, egyenletes vízi-energiatermelés, öntözéskor a vízigénycsúcsok kielégítése érdekében), — állandóan érkező kis vízmennyiség és az időközönként jelentkező nagyobb víz- szükséglet összehangolása (artézi kút vagy forrás vízhozamának öntözésre történő fel- használás érdekében). A felszín feletti víztárolás történhet: — medrekben, holtmedrekben és hullámtereken, töltések között, körtöltéses tárolókban, — völgyzárógátas tárolókban. Vlztárolás történhet a felszín alatt is — a talajban és — mélyebb rétegekben. A mélyebb rétegekben történő víztárolás a hidrogeológia körébe tartozik. Ezért ezzel a kérdéssel itt nem foglalkozunk. A talajban tárolódhat a víz — gyökérzettel átszőtt talajrétegekben, — a talajvízben, valamint — a talajvíz és a gyökérzóna közötti rétegekben. A felszín alatti és a felszíni víztárolás lehet hasznos vagy káros. A növények a talajban tárolt vízmennyiségnek csak egy részét használják fel. Ez a gyökérzettel átszőtt talajréteg hasznos víztartalma. A talaj hézagtérfogata azonban általában lehetővé teszi, hogy rövid időre a vízkapacitásnál (víztartó képesség) nagyobb vízmennyiség jusson a talajba. Ez a vízmennyiség a talaj levegőtartalmát kiszorítja, s ezért káros. A 3,5—4 hy-nál kisebb higroszkóposságú talajokban ez a víztöbblet a gravitációs erő hatása alatt lefelé húzódik. A kötöttebb (4 hy-nál nagyobb higroszkóposságú) talajokban azonban a vízkapacitás egyben a hézagtérfogat telítettségét is jelenti. Ez esetben már a vízkapacitásnyi tárolt vízmennyiség egy 3 3 Növénytermesztés és vízgazdálkodás 33
