Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)
V. Növénytermesztési eljárások a vízgazdálkodásban - 4. A vízi létesítmények gyomosodása elleni küzdelem
A vízügyi létesítmények növénytársulásainak ez a csoportja közvetlenül csak csapadékos időben, vagy árvizek esetében érintkezik vízzel. A gátak és töltések rézsűi növényállományának kialakításában a talaj minősége és az éghajlat meg a környezet igen nagy szereppel bír. A termőhelyek növénytársulásainak fajai között a környező rétek, legelők és szántóföldek valamennyi otthonos növényfaja megtalálható (mezophyták és xerophyták) — a kultúrnövények zömének kivételével. A kultúrnövények közül csupán az évelő pillangósvirágúak fordulnak elő e jellegzetes növénytársulásokban. E növénytársulások fajai között azonban a gyomok fogalma lényeges átértékelésre szorul. A vízgazdálkodás szempontjából ugyanis az a kívánatos, hogy a gátak és töltések növényállománya elsősorban sekélyen gyökerező növényekből álljon, méghozzá olyanokból, melyek a talaj felületét minél teljesebben átszövik és beborítják. így védik a’kialakított töltésszelvényt az erózió és defláció kártételeitől. Ebből a szempontból a lucerna, vagy a vörös here is gyomnövénynek számít, mivel mélyreható karógyökereik a töltés anyagát lazítják s a gyökerek elkorhadása révén nem kívánatos járatok képződnek a töltéstestekben. Viszont nem számítanak gyomnövénynek az olyan csekélyen gyökerező bojtos és tarackos pázsitfűfélék, mint pl. a tarackbúza, a csillagpázsit vagy zöld muhar, stb., amelyeket pedig a mezőgazdaságban gyomnövényként értékelnek. Ezek ugyanis a töltések felületét jól megkötik s ugyanakkor a gáttestet nem szövik át mélyen gyökereikkel. Mivel a pázsitfűfélék egyszikű növények, ezek megőrzésére s a többi — kétszikű növények — kiirtására kell törekedni. A földgátakon és töltéseken történő gyomirtás ezért mindig szelektív s sohasem totális. Végrehajtásának módszerei lehetnek — mechanikaiak és — kémiaiak. A mechanikai gyomirtás. Legősibb formája a kézi gyomlálás is helyénvaló lehet új földgátak fiatal gyepvetésében. Ugyanilyen mechanikai gyomirtás az acatoló alkalmazása is, de a gyomirtó kaszálások is e csoportba sorolhatók, akár kézzel, akár gépi erővel végezzük is el azokat. Vegyszeres gyomirtás. A korszerű szelektív gyomirtás különböző vegyszerek alkalmazásával történik a mezőgazdaságban, s nincs rá ok, hogy közülük a vízgazdálkodás fontos földművein ne alkalmazzuk a megfelelőeket. E termőhelyek növénytársulásaiból nem emeljük ki az irtandó gyomfajokat, mivel ezek mindazok, amelyek nem tartoznak a gra- mineák családjába. Földgátak és töltések esetében a vegyszerezés célja kettős — egyrészt kipusztítva a gyomokat — köztük nem egy erősen káros karógyökerű fajt is — összefüggő gyeptakaró kialakítását tenni lehetővé, amely a gát megóvását biztosítja, — másrészt pedig az ápolt, karbantartott gyep termése révén, számottevő másodlagos hasznot biztosítani. Az alábbiakban részletesen ismertetendő vegyszerezések a mélyen gyökerező pillangósokat is kipusztítják. Bár védelmi szempontból e pillangósok nem kívánatosak, ott ahol a pillangósok aránya meghaladja az 50 százalékot, e szerek alkalmazása nem minden esetben indokolt. Ez esetben a pillangósokra szelektív szerek használata szükséges (pl. Aretit). Kisebb arányú pillangós-hányad esetén e növények pusztulása miatt ne legyenek aggályaink, a pázsitfűfélék rendkívül gyorsan beszövik helyüket. Egyébként is az ápolt, műtrágyázott, időben kaszált gyep minősége önmagában is kiváló. A vegyszerezés végrehajtásának különbözősége miatt a feladat általános megoldásában két alcsoportot különböztetünk meg: — Rendszeresen kaszált, gyeppel többé-kevésbé hiánytalanul fedett, kevésbé gyomos terület. Gyomirtás földgátakon és töltéseken 233
