Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)
V. Növénytermesztési eljárások a vízgazdálkodásban - 3. A földművek biológiai védelme
A táblázat első rovatában szereplő érték tiszta vetéskor veendő figyelembe. A különböző százalékos ráadások akkor adandók hozzá, ha a keverék növényei nem szívesen élnek egymás társaságában, vagy ha a telepítés körülményei kedvezőiének. Természetesen — 75. ábra. Gyeptéglázós ha a vctömag csíraképessege es tisztasága kisebb, mint a táblázat utolsó négy rovatában megadott értékek, úgy a kiszórt magmennyiséget arányosan növelni kell. Vetéssel történő gyeptelepítéshez a töltés illetve a part felületein az előkészítés során létesített tömött aprómorzsás talajban gyűrűshengerrel nyitható magágy. Az összeállított vetőmagkeverék erre vethető kézzel. Az egyenletes kiszórás érdekében célszerű az előzőleg a gondosan többször átforgatott 5—6 q/ha-onkénti vetőmagadagot legalább 50 százalékos szárazanyag-tartalmú átszitált komposzttal — a naponta vetendő mennyiségnek megfelelő adagokban — alaposan összekeverni. Az így keletkezett komposzt + vetőmagkeveréket a vetés napjáig szalmával takart halomban tároljuk. A vetőmagot a vetéshibák elkerülése érdekében két menetben, a vetőmagmennyiség 50—50 százalékával vetjük el. A vetést sima hengerrel zárjuk. A friss vetés — ha erre lehetőség van — szalmával vagy lombbal takarható és öntözhető. Gyeptéglával főként olyan meredek rézsűk füvesíthetők, ahol vetni nem lehet, és a gyep- téglázás olcsóbb, mint az előnevelt gyepszőnyeg kihelyezése (75. ábra). A gyeptéglákat azonos talajú, fekvésű és kitettségű domboldalakról termelik. A mély fekvésű, üde helyekről származó gyepkockák tartós megkötésére ugyanis csak a vízfelőli rézsű alsóbb vízjárta sávjain és a hullámtereken lehet számítani. Gyeptégla felszedéséhez homogén zárt állományú gyepeket használnak. A gyeptéglák felülete több tényezőtől függően 20—30 cm X40—50 cm nagyságú lehet, vastagságuk 10 cm körüli. A gyeptéglázásra váró területet fel kell lazítani és el kell egyengetni. A gyeptéglák lehe- lyezése előtt célszerű a talajt tömöríteni. A tömörítést megelőzően m2-enként 1—2 dkg pétisót és 2—3 dkg szuperfoszfátot kell kiszórni. A tömörített területet beöntözzük, majd a földes oldalakon a szintén megnedvesített gyeptéglákat szorosan egymás mellé helyezzük. Kívánatos, hogy a gyeptéglák lerakása, azok kitermelését azonnal kövesse. Meredek lejtőn a gyeptéglákat kötésben rakjuk le. A lerakott gyeptéglákat kívánatos taposódeszkával tömöríteni, majd négyzetméterenként 1—2 dkg pétisóval fejtrágyázni, végül öntözni. A gyeptéglázás optimális ideje kora tavasz. Újabban a gyeptéglák kitermelésére gyeptéglavágó gépet szerkesztettek. Az előnevelt gyepszőnyeg kihelyezése új módszer. Gyorsabb és hatásosabb védelmet adhat, mint a vetés, bár költségei is nagyobbak. Gyepszőnyeg vékony műanyagfólia-sávra (1—1,5-10 m) kiszórt tőzegkorpába vetett fűmagkeverékből (15—20 g/m2) állítható elő. A 2—3 cm vastagságú tőzegkorpa-fűmagkeverék rendszeres öntözésével illetve fóliatakarással mintegy 8—10 napon belül a fűmagvak kikelnek. A kelést követő öntözéseket műtrágyaoldatos vízzel — szükség szerint — meg kell ismételni. A vetést követő néhány hét múlva a gyepnövényzet gyökerei annyira erőteljesen szövik át a tőzegkorpát, hogy a 10 m hosszú sáv — fóliával vagy anélkül is — farúdra göngyölhető. A felgöngyölt gyepszőnyeg a farúdnál fogva felemelhető és tetszés szerinti helyre szállítható. 216
