Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)
V. Növénytermesztési eljárások a vízgazdálkodásban - 2. Nádgazdálkodás
A szennyvíziszapot nagy víztartalmának csökkentése és a fertőző csírák, féregpeték elpusztítása érdekében kirohasztják. E folyamat során az iszap 50—70 C°-ra felmelegszik, ami még a féregpeték elpusztítására is elegendő. Sajnos, a rothadási folyamatok, az iszap növényi táplálóanyagaiban is veszteségeket okoznak (61. táblázat). A szennyvíz szűrésének termékeként keletkező ún. rácsszemét jelentősége kisebb. Ez nagyrészt nehezen bomló, a víznél könnyebb fajsúlyú anyagokból (papír, toll, falevél stb.) áll. Elsősorban komposztálás után lehet használhatóvá tenni. Megemlítjük még, hogy bár a szennyvíziszap és a rácsszemét mezőgazdasági hasznosítása kívánatos, hasznosításra való előkészítésük (tehát kirohasztásuk, illetve komposztálásuk) — ellentétben a szennyvízöntözéssel — sohasem lehet valamely mezőgazdasági üzem feladata. A szennyvíziszap és rácsszemét kezelésével speciális vállalatot kell megbízni. Szennyvizek halastavi hasznosítása Bizonyos feltételek esetén a szennyvizek, vagy inkább azok egy része elhelyezhető halastavakban is. Nem gondolhatunk azonban arra, hogy az öntözéshez elegendő mechanikai tisztításon átesett szennyvíztömegek kizárólagos felhasználására halastavakat rendezzünk be. Halastavakban való hasznosítás céljaira főként a szennyvízöntöző telepekről távozó csurgalékvizek és a mesterséges biológiai tisztításon már átesett szennyvizek használhatók. Az ilyen módon többé-kevésbé megtisztult szennyvíztömegek ugyanis még mindig tartalmaznak bizonyos mennyiségű, élő szervezetek táplálására alkalmas oldott anyagot. Ezeknek az anyagoknak a hasznosítására NSZK-ban és Csehszlovákiában, egyes esetekben hazánkban is (Balatonboglár) halastavakat rendeztek be. E halastavakban a víz apró élőszervezetei teljesen felélik, asszimilálják a már derített szennyvízben visszamaradó anyagokat is és haltáplálékul szolgálva, növelik a halastavak halhús-hozamát. Mivel a biológiai derítésen átesett szennyvizek oxigénben szegények, csak hígított állapotban lehet azokat a halastavakba bocsátani. A halastavakban legalább az 1 : 3 arányt kell biztosítani a tiszta víz javára. Általában 1200 lakos szennyvizét lehet 1 kát. holdas tófelületre számításba venni (73. ábra). 2. Nádgazdálkodás 1960-ban az országban mintegy 45 500 kh-on folyt nádgazdálkodás (62. táblázat). A nád és nádtermékek termesztését, illetve termelését széleskörű felhasználási lehetőségük indokolja. A nád felhasználási módjai A kévenád mint tetőfedőanyag sok jó tulajdonsággal rendelkezik. A korszerű tetőfedőanyagok terjedé7. ipartelep S halastó 73. ábra. Biológiai derítők és halastavi szennyvizhasz- nositás 207
