Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)

IV. A növénytermesztés problémái öntözött területeken - 5. Az öntözések végrehajtása

ki. A sűrű sorba vetett növények barázdás öntözéséhez az öntözőbarázdákat vetés előtt vagy a vetéssel egyidőben készítjük el. Az alkalmazott barázdák szélesek és sekélyek. Altalaj öntözések Altalaj öntözéskor az öntözővíz a talajfelszín alatt oszlik szét (60. ábra). Altalajöntözés történhet — alagcsövekkel és — nyílt-árokrendszerrel. Az altalajöntözések is megfelelnek a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek követelmé­nyeinek. Altalajöntözés esetén — a talaj felszínét nem hálózzák be felszíni vízvezető elemek, így a talajművelés, vetés, növényápolás és betakarítás háborítatlanul gépesíthető; — az öntözővíz a kapilláris erők hatására, lassan telíti a morzsákat, így ott a víz szerkezetrongáló hatása minimális; — csak a kapilláris hézagok telítődnek vízzel, a közepesnél nagyobb és durva hézagok­ban levegő marad, így a növények statikai víz- és levegőigénye jól kielégíthető; — végrehajtásához terep­rendezésre alig van szükség; , , — kis vízmennyiségek is egyenletesen oszthatók el; — kevés kézi munkaerőt igényel, így a felületi öntözé­seknél termelékenyebb; — a legfelső talajrétegek még öntözés közben is arány­lag szárazak, ez a párolgási veszteségek csökkenését ered­ményezi. Az előnyök mellett nem szabad megfeledkezni az altalajöntözés hátrányairól sem. Ezek a következők: — ha az alsóbb talajréte­gekben nagyobb a sókoncent­ráció, úgy a talajvíz felemel­kedése révén a felső talajré­tegek sókoncentrációjának növekedése altalajöntözés esetén nehezen kerülhető el; — altalajöntözéssel csak azok a növények láthatók el jól a szükséges vízzel, ame­lyek gyökerei már lenyúltak a kapillárisán átnedvesedő rétegbe. A kelés elősegítése altalajöntözéssel tehát alig lehetséges: — alagcsöves altalajöntö­60. ábra. Altalaj-öntözőhálózat elrendezése 12 Növénytermesztés és vízgazdálkodás 177

Next

/
Thumbnails
Contents