Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)
IV. A növénytermesztés problémái öntözött területeken - 5. Az öntözések végrehajtása
Az ideiglenes csatornából az öntözőbarázdákba irányuló öntözővíz-kivételre leginkább a kis átmérőjű (3—5 cm 0 ) szivornyák alkalmasak. Használatukkal ugyanis — elkerülhető az öntözőárkok — esetleg csatorna — töltéseinek átvágása, —- a víz a legkisebb vízsugártól a legnagyobbig pontosan és egyenletesen adagolható, — az öntözővízsugár okozta talajelmosás kicsi, — növekszik az öntözött terület kihasználása. A csörgedeztetett barázdás áztató öntözéshez legkedvezőbb, ha a talajfelszín a barázdák irányában 2—5 ezrelékes esésű. Az esés növelése — egészen a 15 ezrelékig — még nem gátolja, csak megnehezíti e módszer alkalmazását. A barázdatípust illetően nem kell mindenáron a mély és széles barázdákhoz ragaszkodnunk. Minél egyenletesebb a talaj és minél nagyobb az esése, annál inkább alkalmazhatjuk a sekély barázdákat. A mély barázdák előnyei azonban a barázdás öntözés ezen változatánál is megmutatkoznak, ugyanis alkalmazásuk esetén a kissé hullámos terepen is könnyen elkerülhetjük az öntözővíz kicsordulását a barázdákból. A csörgedeztetett barázdák alsó vége nyitott. Ezért a barázdás áztató öntözésnek ezt a változatát nyíltbarázdás vagy sekély barázdás öntözésnek is nevezik. Az öntözővíz kis vízsugárban folyik — csörgedezik — a barázdákban, és mozgása közben szivárog a talajba. A csörgedeztetett áztató barázdákba adagolandó vízmennyiség képletben kifejezve: Vb2 = Vöfsl E vízmennyiség adagolásához alkalmas vízsugár (q), illetve az adagolási időtartam (t) meghatározása azonban körülményes. A csörgedeztetett barázdás áztató öntözés követelményei ugyanis az alábbiak: — az öntözés időtartama alatt az öntözővíz folyjon végig az öntözőbarázdán, — az adagolandó vízmennyiség az adagolási időtartam alatt teljes egészében szivárogjon be a talajba. Oroszlány és munkatársai által összeállított 47. táblázatban a különböző víznyelési sebességgel rendelkező talajok, a különböző öntözővízadagok és a különböző barázdahosszúságok esetén alkalmazandó vízsugár nagysága —• és az öntözés időtartama leolvasható. A táblázat használatának egyetlen feltétele, hogy a tábla egy átlagos barázdájának 50 méteres szakaszán meg kell figyelni az l/s nagyságú vízsugár végighaladásának időtartamát. Ennek az időtartamnak megfelelő oszlopokat kiválasztva, leolvashatók a csörgedeztetett barázdák esetében egyáltalán alkalmazható öntözővízadagok egyenletes szétosztásához alkalmas öntözési időtartam és vízsugár adatai. A táblán belüli osztó elemekbe vezetett intözővizet egyszerre annyi öntözőbarázdába kell beereszteni, hogy azok vízemésztése teljesen felhasználja az érkező vízhozamot. Az öntözővíz barázdák közötti egyenletes szétosztását — ellentétben a sávos csörge- deztető öntözéssel — nem a barázdában haladó vízéi előtt járva, hanem a barázdafejnél állva biztosíthatjuk legkönnyebben. Az öntözőárok vize ugyanis akkor oszlik szét egyenletesen az egyidejűleg vízzel ellátott barázdák között, ha a barázdákban csörgedező öntözővíz élei egymás mellett haladnak. Ha valamely barázdában az öntözővíz előbbre haladt, úgy az több vizet kapott, mint a többi. A lemaradó vízéi viszont kisebb vízmennyiség barázdákba jutását jelzi. Az öntözőmunkásnak ilyenkor az előrehaladt vízéllel bíró barázda felső végét szűkítenie kell, hogy kevesebb vizet kapjon. A lemaradó vízélű barázda esetében viszont tágítgatni kell a befolyó nyílás nagyságát. Ezzel az egyszerű módszerrel egy öntöző munkás 12—18 1/sec vízsugár egyenletes elosztására, kezelésére képes. A barázdás áztató öntözési módszerek előnyös tulajdonságait felismerve a Szovjetunióban a kapásnövényeken kívül sűrű sorba — gabonasortávolságra — vetett növények öntözésekor is alkalmazzák. Erre a célra a „bevetett barázdák” öntöző módszerét dolgozták 176
