Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)
IV. A növénytermesztés problémái öntözött területeken - 4. Az öntözés elvi alapjai
43. ábra. Hullámos domborzatú tábla 45. ábra. Sávos csörgedeztető öntözés hullámos domborzatú táblán dás áztató öntözéséhez kedvező, táblacsatornával párhuzamos enyhe esést is előállíthatjuk. Tehát az átlós irányú, egyenletes esésű talajfelszín esetében az öntözőeleinek okszerű elrendezésével mindhárom felületi öntözési módszer sikeresen alkalmazható. Nagyon sokszor magas vonulatok és mélyedések húzódnak végig a területen, amelyeket a táblahatárok legügyesebb elrendezésével sem lehet kikerülni. A legfeljebb 10—15 cm-es szintkülönbségű kalitkák kialakítása ilyen terepen is lehetséges. A füvesherések, kalászosok stb. öntözésére is kialakíthatók a sávok, kellő hosz- szanti esésük mindenütt elérhető. A sávokon belül mutatkozó oldalirányi lejtés hatását keskenyebb sávok kialakításával kiküszöbölhetjük. Enélkül az öntözővíz az oldalirányban lejtő sávok egyik oldalába húzódik, s a magasabb sávrész szárazon marad. A kapásnövények barázdás áztató öntözésekor egyedül arra kell ügyelni, hogy az öntözőcsatornából a barázdákba vizet vezető ideiglenes csatornák mindenütt a magas vonulatokon haladja« nak. Ilyenkor persze nem lehet mereven ragaszkodni az öntözőcsatornára merőlegesen történő, sőt néha még az egyenes vonalú vezetéshez sem. Ilyen terepen az öntözőárkokból az öntözővíz két irányba is vezethető. A mély vonulatokban viszont levezető barázdákkal kell elvezetni az összefutó csurgalékvizet. Persze a kéti150 44. ábra. Rizsöntözés hullámos táblán
