Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)
IV. A növénytermesztés problémái öntözött területeken - 4. Az öntözés elvi alapjai
Mivel a ß szög a talajba beszivárgott vízmennyiség (v) növekedésével állandóan csökken világos, hogy a /J-szög tangensének és vele az öntözéshez szükséges vízsugárnak is csök- kenie kell. Most a talajba beszivárgott vízmennyiség helyett a beszivárgáshoz szükséges optimális vízsugarat (q) hozzuk összefüggésbe a szivárgás időtartamával (37. ábra). Az idő (/) és a vízsugár (q) kapcsolatát előíró leegyszerűsített matematikai összefüggés 9= fi t) Már a görbe alakulásából is leolvashatjuk, hogy az öntözés kezdetén, illetve száraz talajon rövid időn keresztül nagyobb vízsugarat alkalmazhatunk. Viszont nedves, illetve átázott talajon, hosszú időn át kis vízsugár adagolására leszünk utalva. Az öntözés során a tx és t2 időpontok közötti At időtartam alatt kiadagolt öntözővíz mennyisége (Zlv) arányos a t1-től t2-\g terjedő At tengelyrész, a /j-hez és r2-höz tartozó ordináták és a q = /(/) görbe által körülzárt területtel. így a /„ és a tx közötti időtartam alatt adagolt víz mennyisége, vagyis a talaj At időszakasz előtti (esetleg az öntözés megkezdése előtti) víztartalma is arányos a t0—tx közötti görbe szakasz és megfelelő t tengelyszakasz által határolt terület nagyságával. Következésképpen minél nagyobb mennyiségű víz tárolódik a talajban, annál kisebb vízsugárnak annál hosszabb ideig tartó adagolása szükséges, ugyanannak a vízmennyiségnek a talajba szivárogtatásához. Mivel a r0-tól ti-ig terjedő időszakasz előtt a talajban tárolt vízkészlet nem volt: a t^től a t2-ig terjedő időszakasz előtti vx a t2-tő! a r3-ig terjedő időtartam előtt az ugyanakkora vízmennyiségek (vx = v2 = v3... = v„) egyenletes beszivárogtatásához szükséges vízsugarak állandóan csökkennek. Vagyis <h =- <?2 =- ?3 =...........> 9n 3 7. ábra. Az öntözési időtartam összefüggései 10 Növénytermesztés és vízgazdálkodás 145
