Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)
IV. A növénytermesztés problémái öntözött területeken - 3. Az öntözővíz
a növényállományra hullott és onnan (a levelekről) elpárolog, a harmadik (Pv3) a talaj felületéről elpárolgó veszteség. Pv — P ,,+/> ,2+/’ v3 A Pv2 és Pv3 növénytermesztési szempontból csak részben tekinthetők tényleges veszteségnek, csökkentik az evapotranszspiráció potenciális nagyságát és így hasznosak. A talaj felszínén elfolyó veszteség. Ha a szórófejek intenzitása és a talaj vízelnyelő képessége között nincs összhang, tócsa keletkezik. Az összegyűlt víz, ha a domborzat elősegíti, elfolyik. A cseppnagyság főként a Pv, a növényi fedettség főként a Pv2, a talaj felületének hőmérséklete, szerkezete a Pv3 nagyságát változtatja meg. A közhasználatban levő öntözővíznorma-táblázatok (39. táblázat) felületi öntözés esetében az öntözővíz-szükséglethez, az esőztető öntözésnél pedig az öntözővízigényhez közel eső értékeket közölnek. Vízkorlátozás Vízkorlátozásra akkor kerül sor, ha a hidrometeorológiai okok miatt, az átlagosnál kevesebb a rendelkezésre álló öntözővíz mennyisége. így pl. ha a vízforrásul szolgáló vízfolyás vízhozama kevés. Az átmeneti vízhiány legésszerűbb áthidalása — a csökkent vízmennyiség takarékos felhasználása — az öntözőüzemnek is feladata. Az üzemen belüli vízkorlátozás alapját azonban növénytermesztési törvényszerűségek képezik. A vízkorlátozás végrehajtható az öntözött terület vagy a vízadagok csökkentésével. HaTTvízkorlátozásra az öntözési idény kezdetén kerül sor, akkor inkább az öntözendő terület csökkentése a kívánatos, mert a kezdeti vízbőség hiánya általában erőteljesebb gyökérfejlődésre ösztönöz. Ha a vízkorlátozás az öntözési idény közepén jelentkezik, növénytermesztési szempontból inkább a vízadagok csökkentése a helyén való. Az intenzív és rendszeres öntözés hatására ugyanis a vegetáció előző szakaszában a növények gyökérzete és levél szövetei a kedvező vízellátottsághoz alkalmazkodtak. Az esedékes öntözés elmaradása esetleg a növényzet pusztulását okozhatja sokkal inkább, mintha előzőleg egyáltalán nem öntöztünk volna. A vízkorlátozás növénytermesztési hatása növényfajonként a vízkorlátozás hónapjától és időtartamától függően változik. A 36. ábrán közöljük, hogy néhány növényfaj mikor, milyen mértékű terméscsökkenéssel reagál az esedékes öntözés elmaradására. A csökkenés mértékét az öntözéssel elérhető többlettermés százalékában fejeztük ki. Az öntözővíz minősége A felszíni vízforrások ipari és kommunális szennyeződése, a kútöntözések terjedése olyan víz felhasználásával járhat, amelynek minősége lényegesen eltér a folyóvizek minőségétől. Ezek az eltérések lehetnek kedvezőek is. Gyakran azonban súlyos veszélyeket jelentenek. Ezért kívánatos a vízminőség ismerete. Ennek érdekében került sor az öntözővíz minőségi normáinak megállapítására. 9 Növénytermesztés és vízgazdálkodás 129
