Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)
I. A mezőgazdasági termelés és a vízgazdálkodás - 2. Magyarország mezőgazdaságáról
A vízgazdálkodásnak és a vele kapcsolatos vízépítő ipari tevékenységnek sokszor / döntő, de általában nagy szerepe van mind az új termőterületek bekapcsolása, mind a meglevő területek belterjességének növelése szempontjából. Az eddig termelésbe nem vont területek jelentős része mocsaras, árvízveszélynek tartósan kitett vagy éppen csapadékban szegény aszályos vidékek, avagy erősen sós talajú területek. Ezek meliorációja elsődlegesen a fölös és káros vizek elvezetését, a hiányzó készletek pótlását, illetve a természetes vízháztartás szabályozását jelenti. A művelésbe vont területek belterjes irányú hasznosítása legtöbb országban a rendelkezésre álló vizek céltudatos felhasználásával, főképpen az öntözés kiterjesztésével nagy követelményeket támaszt a vízgazdálkodással szemben. 2. Magyarország mezőgazdaságáról Hazánkban a mezőgazdaság azért jelentős, mert jelenlegi ismereteink szerint az ipar általános fejlesztéséhez szükséges energia- és nyersanyagkészleteink korlátozottak. Nagyobb mértékben rendelkezésünkre áll viszont az alig kihasznált napenergia. Hazánk túlnyomó részén a nagy termések eléréséhez szükséges hő- és fényviszonyok kedvezőek. A tervszerű, céltudatos és tudományosan megalapozott termeléspolitika és termesztés- technika feladata ezeknek a természeti lehetőségeknek a jobb kiaknázása. A mezőgazdaság feladata hazánkban az élelmiszer-szükséglet megteremtésén kívül számottevően hozzájárulni exportunk növeléséhez és az ipar mezőgazdaságból származó nyersanyag-szükségletének előállítása. E hármas feladat mai viszonyaink között mindenekelőtt mezőgazdaságunk belterjes fejlesztését igényli. Ún. „szűz földjeink” nincsenek, így a mezőgazdaság fejlesztésének az az útja, amely a termőterületek növelésével jár, nálunk alárendelt jelentőségű. Sokkal jelentősebbek azok a lehetőségeink, amelyek az egységnyi területre jutó élő és holt munka fokozásával növelik mezőgazdasági termelésünk mennyiségét, összetételét és javítják minőségét. Növénytermesztés 3. táblázat. A művelési ágak arányainak változása 1955 százalékokban A belterjes irányú fejlődés során a művelési ágak arányában jelentős változás nem várható. A szántóterület kb. a jelenlegi színvonalon marad. Jelentősen növekszik azonban a kert és a gyümölcsös területe. A nagyüzemi gyümölcsösök, valamint az erdő növekedése miatt a rét és a legelő bizonyos mértékű csökkenésével számolunk. A rét és legelő megmaradó területe azonban a jelenleginél nagyobb szerepet tölt be (3. táblázat). Vízrendezéssel és öntözéssel, a korszerű legelőgazdálkodás egyéb tényezőivel állattartó képességüket a jelenleginek többszörösére növelhetjük. A szántóföldi növénytermesztés szerkezetében az utóbbi néhány esztendő kedvező változásokat hozott (4. Szántó 58,1 57,8 57,9 Kert és gyümölcsös 1,8 1,9 2,4 Szőlő 2,2 2,1 2,2 Rét 6,0 5,4 5,1 Legelő 9,8 10,1 8,8 Erdő 13,5 13,7 14,6 Egyéb 8,6 9,0 9,0 12
