Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)

IV. A növénytermesztés problémái öntözött területeken - 3. Az öntözővíz

messze jel ölj ük ki. így a gravitációs öntözővíz szállítása lehetséges hosszú csatornahálózat nélkül is.

Ha a szomszédos domboldalak szőlő, gyümölcsös stb. kultúráit öntözik, az öntözővíz eljuttatása mindenképpen gépesített vízkivételt igényel.

A limános öntözés a vízgyűjtő területről — a hóolvadásből, csapadékból származó — lefolyó víz visszatartása révén évenként egy alkalommal telíti a talajt.

A limánokat úgy készítjük el, hogy az öntözésre alkalmas területet alsó és oldalsó részén sáncokkal illetve töltésekkel vesszük körül (35. ábra). Ezek a sáncok a tavaszi olvadáskor a vízgyűjtőről lefolyó vizet a limán felületén visszatartják.

Kosztyakov szerint előnyei a következők:

— megvalósítása egyszerű és olcsó,

— lehetővé teszi a gravitációs öntözést magasabb fennsíkokon és lankákon is,

— kevés és egyszerű üzemi berendezést igényel,

— csökkenti a talajpusztulást.

Hátrányai a következők:

— csak hóolvadáskor, kora tavasszal alkalmazható,

— a talaj átnedvesedése nem egyenletes,

— az átnedvesedett terület kiterjedése a vízlefolyást befolyásoló tényezők változékonysága miatt évenként ingadozik,

— csupán kis (0,001—0,002) esésű vagy teljesen sík területen oldható meg.

A limánok vízellátásuk szerint:

— hóléből vagy kora tavaszi csapadékból,

— víztárolókból vagy

— folyók, patakok korai árvizeiből tölthetők meg.

Hazánkban a limános öntözés lehetőségei korlátozottak, mivel kevés télen halmozódik fel olyan vastag hótakaró, amelynek vize e célra elegendő lenne.

A limános öntözéshez hasonlóan azonban a Csongrád és Békés megyékben található körülgátolt legelők, amelyek belvizes esztendőben a gyorsan le nem vezethető belvizek átmeneti tárolására szolgálnak. Egy-két hétig marad a belvíz a körülgátolt, többnyire erősen szikes legelőkön. A tapasztalatok szerint az ilyen „belvíztárolás” a szikes legelők fűhozamát az 5—8 q/kh szénatermésről 10—12 q/kh-ra növeli.

Az öntözővíz mennyisége

Az öntözővíz mennyiségének meghatározásakor a növényállomány vízigényéből kell kiindulni. A növényállomány öntözővízigénye (Vei) két részből tevődik össze:

Ksi = Vői, + Vöu

Az öntözővíz mennyisége azonban több, mint a növényállomány öntözővízigénye, mivel magában foglalja az öntözővíz beszerzésétől a növényhez való eljutásáig fellépő veszteségeket is. Az öntözővíz szükséges mennyisége (Vösz)

Vösz = Völ + Vv

Az öntözővízigény ( Vöi) és az öntözővíz-szükséglet (Vősz) fogalmainak az összekeverése számos tévedés okozója lehet. Mi a továbbiakban egyelőre a növényállomány öntözővízigényével foglalkozunk, mivel a beszerzés, a szállítás és a szétosztás közben bekövetkező vízveszteségek tárgyalása a hidrotechnika tárgyköréhez tartozik. Ha a továbbiakban az öntözővíz-szükségletekre adunk értékeket, úgy a vízigénynek átlag 20 százaléknyi veszteséggel növelt értékét vesszük figyelembe.

121