Petrasovits Imre - Balogh János: Növénytermesztés és vízgazdálkodás (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1969)
I. A mezőgazdasági termelés és a vízgazdálkodás - 1. A mezőgazdasági termelés jellege
lényegében mind azt célozza, hogy a növény minél nagyobb mértékű napenergiát hasznosítson. A növénytermesztői munka eredményességének feltétele a mindenkori időjárás, valamint a talaj termékenysége* és a növények termőképessége**. Ezek ismerete, céltudatos módosítása, gazdaságos kihasználása a növénytermesztői munka lényege. Az állattartás, illetve az állattenyésztés a mezőgazdasági termelés másik ága. Ebben az ágazatban az előállított szerves anyagok további átalakítása élő állati szervezetek segítségével történik. Biológiailag összetettebb és értékesebb, emberi táplálkozásra alkalmasabb anyagok jönnek létre. Általánosságban egy ország mezőgazdasága annál fejlettebb, minél nagyobb arányban részesedik a mezőgazdaság termelési értékéből az állattenyésztés. Természetesen ez alól lehet, és van is kivétel. így pl. nem lehet azt állítani, hogy Japán mező- gazdasága fejletlen, pedig ott a mi fogalmaink szerinti állattenyésztésről alig beszélhetünk. Az emberiség alig egyharmada táplálkozik kielégítően. A Föld lakosságának fele rosszul táplált, és napi kalóriafogyasztása a 2100 alatt marad. Az emberiség más része elegendő kalóriát fogyaszt ugyan, de az élelmiszerek összetétele nem kedvező, mert benne az állati eredetű fehérje az átlagos, napi 30 g-ot sem éri el. Ez a magyarázata annak, hogy a volt gyarmati és függő országokban lezajlott társadalmi változások elsőként vetik fel az élelmiszer- és így a mezőgazdasági termelés fejlesztését. Földünk lakosságának száma állandóan és gyorsulóan növekszik. Míg időszámításunk kezdetén a Föld népességének megkétszerezéséhez ezer évre volt szükség, addig századunkban ilyen mértékű szaporodáshoz 50 esztendő is elegendő lehet. Ennek alapján a 2000. év körül az emberiség eléri, sőt meghaladja az 5 milliárdot. Mindez világproblémaként veti fel a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztését. Megvan-e a lehetősége, hogy a mezőgazdasági termelés lépést tartson a növekedő igényekkel? Számos ország mezőgazdasági termelésének fejlődése azt mutatja, hogy ez még a jelenleg ismert növényfajok és technikai eszközök alkalmazásával is megvan. Ha kihasználnánk a jelenlegi ismereteink szerint meglevő termelésfejlesztési és bővítési lehetőségeket, ez Baade szerint 35 milliárd ember élelmezését tenné lehetővé. A mezőgazdasági termelés az egyes országok gazdaságában még ma is tekintélyes helyet foglal el. Részesedése a társadalmi össztermék termelésében Csehszlovákiában 15, a Szovjetunióban 28, Magyarországon 30% körül mozog. A kapitalista országokban hasonló a helyzet, bár a fejlett ipar mellett a mezőgazdaság részesedése általában kisebb. Igazi jelentőségét azonban, mivel minden emberi tevékenység alapját az élelmiszer-termelés jelenti, nem lehet kifejezni sem a társadalmi össztermékből való részesedés százalékával, sem a mezőgazdaságban foglalkoztatottaknak az egész lakossághoz viszonyított arányával. A mezőgazdasági termelés növelésének két útja lehetséges. Egyik a termőterületek kiterjesztése, másik a termelés belterjesebbé tétele. Világszerte találkozni mindkét fejlődési iránnyal. A termőterületek növelésére természetesen csak ott van lehetőség, ahol még vannak mezőgazdasági hasznosításba nem vont, de arra alkalmas területek, így pl. a Szovjetunióban, Amerikában stb. A belterjességre való törekvés általános jelenség. Sok országban mindkettővel találkozunk. A mezőgazdasági termelés belterjes irányú fejlesztési lehetőségeire jó képet adnak Arnon adatai: * A talajnak azt a tulajdonságát értjük rajta, hogy a növény számára szükséges ásványi táplálóanyagokat és a vizet a kívánt időben, mennyiségben és minőségben folyamatosan milyen mértékben képes a növény számára szolgáltatni. ** A növényeknek az a tulajdonsága, hogy a rendelkezésükre álló környezeti tényezőket hogyan használják ki, és az emberi munkát milyen és mekkora terméssel képesek viszonozni. 10
