Perényi Károly (szerk.): Üzemi vízrendezés. „Üzemi vízrendezés és talajjavítás” I. (Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)

5. Az üzemi vízrendezési létesítmények kivitelezése

92 Hasonló más külföldi megoldások is ismeretesek. Legtöbbször a mélységszabályozás megoldásában térnek el egymástól, mely a drénjáratok és dréncsövek elhelyezésének súlyponti problémája. E területen a korábbi egyszerű vizuális megoldásokkal szemben újabban a modern technika /lézersugár, szeléncellás megoldás és különböző optikai berendezések/ eredményeit alkalmazzák. A fejlődés is elsősorban az épitési technológia e területén vár­ható. A Hollanddrain gépek óránként 300-400 m égetett agyag cső­vezetéket fektetnek /25. ábra/. A kézi munkaerő csupán a kon­ténerből a fektető berendezésbe rakásnál szükséges. A csőveze­tő kényszerpálya vége a munaárok fenekén V-alaku vályatot ké- szit, amelybe a csövek folyamatosan egymás után fektethetők. Hátránya, hogy a selejtes csövek is lefektetésre kerülnek. Ki­, , ‘ zarolag körkeresztmetszetü csövek alkalmazhatók. Mivel a 15 Cm- es belső átmérőjű cső külső átmérője - szabvány szerint már 196 mm - csupán a 10 cm-es átmérőig alkalmazható ez a berende­zés. A gazdaságos épités egyik kulcskérdése a folyamatos /cső/ anyag szállítás. Kézi fektetéssel elsősorban a gépi fektetésre általában alkalmatlan talpas csöveket célszerű elhelyezni. A csövek le­rakásánál és illesztésénél a selejtes csöveket félre lehet tenni. Kézi erővel történik még a csatlakozások, elágazások, a szívó és gyüjtődrén csatlakozások kiépítése. Ez természetes is hiszen az illesztéseknél a csöveket faragni, illeszteni, tömi- teni szükséges. Idomdarabok gyártásával a kiágazások munkája egyszerűbb lesz. A csővonalak töréspontjain, egyenes szakaszoknál pedig 200-300 m-ként aknákat építünk. Ezeknél általában jól alkal­mazhatók az öntözésnél alkalmazott kismütárgy-családba tarto­zó aknaelemek. A munkaárok visszatöltését teljes mértékben gépesítve vé-

Next

/
Thumbnails
Contents