Perényi Károly (szerk.): Üzemi vízrendezés. „Üzemi vízrendezés és talajjavítás” I. (Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
4. Az üzemi vízrendezés tervezése
13. táblázat A "P" tényező számszerű, értékei Lejtő % Vízszintes művelés esetében Vízszintes sávos művelés esetében Ütköző sávos művelés esetében Meliorá- ló talajmüvelés esetén 1,1 - 2,0 0,60 0,30 0,452,1 - 7,0 0,50 0,25 0,38 0,20 7,1 -12,0 0,60 0,30 0,45 0,22 12,1 -18,0 0,60 0,40 0,45 0,30 18,1 -24,0 0,90 0,45 0,68 0,34 Meg kell még említeni, hogy az eróziós kár nagyságát az elsődort talaj mennyisége, az elsodort vetőmag vagy növény mennyisége, ezeknek terméskiesése, az elsodort szervesanyag és más növényi tápláló anyagok mennyisége, lejtőlábi területeket elborító hordalék mennyisége, és a vizelöntés nagysága, a tározókba, vízfolyásokba, halastavakba jutó hordalék mennyisége és a mezőgazdasági művelési területek csökkenése jellemzi. Dombvidéki területeken a táblák általában hosszan elnyújtott szabályos vagy szabálytalan idomok. A szélesség és hosszúság aránya lényegesen különbözik a síkvidéki tábláknál szokásostól. A szélesség és hosszúság aránya 1:3-1:15 közötti, A hosszabb oldalak vízszintesek, ill. közel vízszintesek, a rétegvonallal nagyjából párhuzamosak. Ezekkel közel párhuzamosan folyik a talajmüvelés. A szántás eredményeképpen kialakult barázdák fenékesése átlagos körülmények között a következők lehetnek: . 0,0 - 5,0 %—os lejtőkön 1 % 5,1 - 12,0 %—os lejtőkön 2 % 12,1 - 17,0 %-os lejtőkön 4 % Dombvidéken is döntő szempont a gépi művelés optimális mun-
