Perényi Károly (szerk.): Üzemi vízrendezés. „Üzemi vízrendezés és talajjavítás” I. (Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Kara, Szarvas, 1974)
1. A vízrendezés fogalma, csoportosítása. Üzemi vízrendezés
téli félév között rendkívül kiegyensúlyozatlan. A mezőgazdasági vizgazdálkodás alapvető feladata ezért a téli csapadékokból minél több megőrzése a talajban, tárolása, mig nyáron a hiányok időszakos, tervszerű pótlása. A jól működő lecsapoló rendszerek nyiltcsatoma-hálózat, dréncsövek, vakonddrén stb./ biztosítják, hogy e tevékenység során a talajban lévő viz-levegő arány a növényzet részére közel optimális legyen. Nyilvánvaló, hogy egyedül a vízrendezés nem elegendő, a megfelelő tápanyaggazdálkodás, gépesítés és üzemi szervezőmiinka elengedhetetlen. A talajvizháztartás és általában a felszinalatti vízrendezés kérdéseiben elsősorban Dr Kovács György munkáira támaszkodom, a drénezési kérdésekben pedig Kocsondi József és Dr Tóth András nyugatmagyarországi meliorációs munkáknál szerzett tapasztalatait, a síkvidéki vízrendezésnél a MI 15212/3-71» /20/, a dombvidéki vízrendezésnél pedig az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet /4/ alatti irányelveit vettem át. Segítségükért és néhány közölt ábra átvételének engedélyéért e helyütt is köszönetét mondok. 1. A vízrendezés fogalma, csoportositása. Üzemi vízrendezés. Az üzemi vízrendezés fogalmának meghatározásához a vizgazdálkodás témaköréből kell kiindulni. A vizgazdálkodás tervszerű és rendszeres műszaki-gazdasági tevékenységek összessége,amelynek egyrészt a viz okozta károk megelőzését, másrészt a viz nyújtotta gazdasági előnyök kiaknázását szolgálják. Mezőgazdasági szempontból a vizgazdálkodás célja a növények számára optimális nedvességviszonyok biztosítása és káros vizbőség kiküszöbölése. Bár a vizgazdálkodás rendkívül komplex feladat, mégis csak egy része az átfogó területfejlesztési terveknek. A vizgazdálkodás létesítményei átfogó hálózatot képeznek az ország területén, és éppen ezért beszélünk nagytérségi vagy állami, üzemközi vagy társulati, és üzemi kapcsolódásokról. 7
